A munkavállalókat elsősorban a zsebbe vágó kérdések foglalkoztatják: nem tartják elfogadhatónak, hogy az előterjesztés szerint nőne a heti munkaidő, kétszáz helyett háromszáz óra túlmunkát rendelhetnének el – amit ráadásul a munkaadó tetszése szerint szabadidővel is megválthatnának, miközben az emberek elsősorban keresni akarnak –, ugyanakkor megszűnne a délutáni, és a jelenlegihez képest kevesebb lenne az éjszakai pótlék. Az új munka törvénykönyve szerint nem lenne kevesebb a szabadság maximális időtartama, de a harminc napot a jelenlegihez képest csak jóval később érhetnék el a dolgozók, amit a beérkezett vélemények szerint sokan kifogásolnak. A beérkezett vélemények alapján egyértelmű, hogy a dolgozók örülnek a védett kor intézményének megőrzésének, tartanak viszont attól, hogy a munkaadók pár hónappal az adott életkor betöltése előtt menesztenék az érintetteket. Az emberek szinte egységesen elvetik ugyanakkor a nyugdíjkorhatár emelését a nehéz fizikai munkát végzők körében. Számos területen képtelenségnek tartják ugyanis, hogy hatvan év felett bárki képes lenne megfelelő teljesítményt nyújtani. A korengedményes és korkedvezményes nyugdíj eltörlését sem sokan támogatják. A VDSZ álláspontja egyébként a korengedmény kapcsán egyértelmű: ez alapvetően foglalkoztatáspolitikai kérdés, s a költségvetést sem terheli. Ebben az esetben a munkáltató a nyugellátás költségeit a tényleges öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig előre kifizeti, költségvetési hatása tehát nincs – szögezi le a szakszervezet a levelében. Ugyanakkor alkalmas arra, hogy a munkaadó így váljék meg az idősebb – és egyes munkakörökben már nem foglalkoztatható – dolgozóktól, s ne az utcára tegye ki őket. A korkedvezmény eltörlését pedig azért vetik el, mert például a többműszakos munkarendben vagy egészségtelen munkahelyi környezetben foglalkoztatottak nagyobb mértékben vannak kitéve különféle egészségkárosodásoknak.

Székely Tamás, a VDSZ elnöke elmondta: nyugdíjügyben már korábban összeállítottak egy anyagot, amelyben felmérések eredményeire hivatkozva mutatták be a munkavállalókat fenyegető kockázatokat, például a tipikus foglalkozási betegségeket. A dokumentumot valamennyi parlamenti frakcióhoz eljuttatták, ám semmilyen visszajelzést nem kaptak. Emiatt döntöttek úgy, hogy a véleményeket elektronikus levélben küldik el a képviselőknek.

A szakszervezet elektronikus levélben küldte el kifogásait