Ha nem figyelünk, egyes élelmiszerek vagy italok elfogyasztásakor antibiotikumok, állatgyógyászati készítmények, növényvédő szerek – amelyek esetleg rákkeltőek – kerülhetnek az emberi szervezetbe.

FOTÓ: KOVÁCS BENCE

Fertőződhetünk akár kóli- vagy szalmonellabaktériummal is. Ehhez képest tulajdonképpen ártalmatlan dolog, ha olyan bort fogyasztunk, amelynek alkoholtartalmát répacukor hozzáadásával igyekeztek növelni, a megjelenését ételszínezék, az állagát pedig glicerin adagolásával javították fel. Ez utóbbi legfeljebb az emésztést gyorsítja valamelyest.

A kifogásolt termékek forgalmazói között szinte mindegyik nagy üzletlánc megtalálható, az sem jelent tehát biztosítékot, ha a nagy hazai vagy multinacionális üzletláncoknál vásárolunk. Az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló, 2008 szeptemberében életbe lépett törvény szerint minden olyan esetről tájékoztatni kell a nyilvánosságot, amikor hatósági ellenőrzés során az egészségre esetleg ártalmas vagy hamisított élelmiszert találnak.

Az érintett termelőket és termékeiket csak két év után törölhetik az internetről. A szégyenlistára eddig körülbelül 150–200 cég vagy magánvállalkozó kerülhetett fel, és azon a napokban történt frissítés után – az utolsó bejegyzés szerint az engedélyezettnél több morfint tartalmazó mákot találtak – 109 jogsértés adatai olvashatók. Az aktuális lista a kormany.hu honlapon, a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes államtitkárságának szakmai anyagai között rejtőzködik. Az  abaj, hogy tényleg rejtőzik, aki nem tudja, mit keressen, még véletlenül sem akad rá.

A interneten fellelhető információk szerint a legtöbb baj a magyar borral és a mézzel volt. Az ellenőrzéseken feltárt szabálytalanságok között igen gyakori, hogy a bort répacukor hozzáadásával javították fel. Többször előfordult, hogy az ital alkoholtartalmának fele, egy-két ügyben 80-90 százaléka nem szőlőből származott. Vagyis: a terméknek gyakorlatilag semmi köze nem volt az igazi borhoz. Találtak hibás illatú és ízű, „vékony”, rendellenes savösszetételű, mesterséges édesítőszert tartalmazó italokat, s a nagyobb pincészetek borai között is volt olyan, amely ételszínezéket – „pirosítót” – vagy szintetikus glicerint tartalmazott. Ez utóbbi a bor testességét javítja.

A mézzel kapcsolatban általában az jelentett gondot, hogy a vizsgált mintákban állatgyógyászati célokra használt – esetenként nagy arányban kimutatható – antibiotikumok nyomaira bukkantak. Több alkalommal a méz előállítása – hőkezelése – és tárolása során keletkező olyan vegyületet is találtak, amely a termékben szinte csak nyomokban lehetne jelen. A hozzáadott idegen cukor – ami nem jelent egészségügyi kockázatot – pedig azt mutatja, hogy a terméket esetenként megpróbálták hamisítani. Mindez egyébként korábban elég nagy botrányt keltett.

A szégyenlista szerint amind ez ideig legdurvább jogsértés talán egy Pest megyei vállalkozás számlájára írható: a cég olyan fejes salátát próbált értékesíteni, amely a megengedettnél 270-szer (!) nagyobb arányban tartalmazott egy gombaölő szert. A mezőgazdasági szakigazgatási hivatal hatvanezer fej saláta forgalomba hozatalát akadályozta meg.

A mezőgazdasági termékeknél egyébként nem számít kivételesnek, hogy – esetenként bizonyítottan karcinogén hatású – növényvédőszer-maradékot mutatnak ki. Az ellenőrzések során tonnaszám találtak olyan – nem kis részben külföldről, például Marokkóból vagy Spanyolországból behozott – paprikát, uborkát, almát és őszibarackot, de szamócát és egrest is, amely a határérték felett öt-, tízszeres menynyiségben tartalmazott különféle vegyi anyagokat. Még aggasztóbb, hogy ugyanilyen okból egy bébiital forgalmazását is meg kellett tiltani.

A műanyagiparban és rovarölő szerként is használt melaminnal szenynyezett csecsemőtápszer miatt néhány éve több kínai gyermek halt meg. A hatóságok 2008-ban nálunk is találtak olyan chipseket, amelyekben ennek a vegyületnek az uniós norma szerinti határérték tízszeresét lehetett kimutatni, de ez nagyobb bajt nem okozott. Az is előfordult, hogy egyes élelmiszerekben – a különféle vegyszerek mellett – emberi egészségre ártalmas baktériumok voltak. Akadt példa kóli- vagy szalmonellafertőzött ásványvízre, fagyasztott, félkész panírozott termékre, tojáslére és kókuszreszelékre egyaránt. A fuzáriumgombák termelte, s az egészségre kifejezetten ártalmas DON-toxin miatt pedig lisztet és tésztát is ki kellett vonni a forgalomból.

Az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések kapcsán az egészséget nem feltétlenül veszélyeztető szabályszegésekre is bukkantak. Bezárattak engedély nélkül vagy szabálytalanul üzemeltetett pékséget, hidegkonyhát, és hordószám ítéltek megsemmisítésre különféle savanyúságokat. Emellett feketevágás nyomára is bukkantak. A múlt század ötvenes éveiben akár öt év börtön járt azért, ha valaki engedély nélkül vágta le a saját céljaira tartott disznót, de szerencsére ez már a múlt. Kereskedelmi forgalomba azonban ma is csak akkor hozható baromfi-, disznó- vagy marhahús, ha az állatok feldolgozása ellenőrzött körülmények között történik. Többen azért kerültek a szégyenlistára, mert ezt a rendelkezést semmibe vették, és például autójuk csomagtartójából árulták a friss húst.