Sláger-döntés: korrupt képviselők sejlenek fel a WikiLeaksen
Jeffrey Levine, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője azt követően írta a sürgönyt, hogy az ORTT 2009 októberében a Neo FM-nek ítélte az addig a Sláger Rádió által használt rádiófrekvenciát, míg a Danubiust a Class FM ütötte ki a nyeregből. (A döntésből kizárt ORTT-elnök, Majtényi László tiltakozásul lemondott, a pályázatot a vesztesek bíróságon támadták meg. Elvesztett frekvenciájukat nem tudták ugyan visszaperelni, még ha a Sláger-per jogerős ítélete jogellenesnek is nyilvánította a Neo FM pályázatát.)
A diplomáciai sürgöny szerint az amerikai érdekeltségbe tartozó Slágert és az angliai hátterű Danubiust több mint egy évtized után söpörték le a pályáról.
A nagykövetség a távirat szerint „nagy csalódásnak” tartja a „nyilvánvalóan megbundázott” eredményt, azt, hogy „az MSZP, illetve a Fidesz által támogatott” pályázók nyertek. A táviratból az is kiderül, hogy a vesztes rádiók tulajdonosai és a követség is intenzíven lobbizott a döntést megelőzően, hogy a pályázat fair legyen, még a Danubius-résztulajdonos EBRD-t és a svájci követséget is bevonták, de hiába.
A távirat a magyar külügyre hivatkozva azt is felfedi, hogy a magyar miniszterelnök is tett erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a pályáztatás korrekt legyen. Levine megjegyzése szerint kiábrándító, hogy a kormányfő (Bajnai Gordon – a szerk.) képtelen volt odahatni. Elismerte ugyanakkor, hogy a miniszterelnöknek nincs jogi lehetősége a beavatkozásra.
A táviratban idézik Barbara Brillt, az Emmis budapesti képviselőjét is, miszerint nem félnek nyilvánosságra hozni azoknak a politikusoknak a nevét, akik „üzletet” ajánlottak a frekvenciahosszabbítás fejében, csakhogy egy ilyen lépés a mentelmi joguk miatt jelenleg nem volna hatékony (ezek szerint Brill parlamenti képviselőkről beszélhetett, akiket csak mentelmi joguk felfüggesztése esetén citálhatnak bíróság elé – a szerk.).