Bezsilipelnék a fedél nélkülieket
– Magára emlékszem! - A negyven körüli, láthatóan ittas férfi hosszasan méregeti Bereznai Csabát, Tatabánya fideszes alpolgármesterét.
– Én is ismerem magát! Már tíz éve az utcán él. Tudom, hogy Máriónak hívják, és hogy évek óta ezekben a bokrokban lakik – mondja az alpolgármester.
– Akkor adhatna egy kis aprót!
– Tudja, hogy soha nem adok pénzt, de mondja meg, mit enne.
– Párizsit kiflivel. Meg tejet. Meg csípőspaprikát.
Bereznai Csaba tíz perc alatt megfordul a boltból. A dülöngélő férfi szúrós szemmel vizsgálgatja a nejlonszatyor tartalmát.
– Biztos, hogy ez erős paprika?
– Méregerős. Aztán hallotta-e, hogy januártól tilos lesz kukázni és a közterületen aludni?
– Hallottam. De nem tudom, mi lesz velem. Én nem megyek a szállóra, mert ott lopnak. Ha meg nem kukázhatok, éhen fogok halni.
– Nem lesz semmi gond, majd meglátja – mondja az alpolgármester. Ennél konkrétabb ígéretre jelenleg nem futja.
Bereznai Csaba láthatóan otthonosan mozog az utcákon, név szerint előre megmondja, hogy a belváros egyes pontjain kiket találni a padokon, a buszmegállókban, a mozi mögött, a parkok bokraiban. A helyismeret nem véletlen: a pedagógus végzettségű politikus korábban éveken át utcai szociális munkásként dolgozott a megyeszékhelyen, de ma is gyakran vállal önkéntes feladatokat.
Így aztán különösen meglepő, hogy a legutóbbi tatabányai közgyűlésen éppen ő volt az előterjesztője annak a helyi rendeletmódosításnak, amelynek értelmében jövő januártól szabálysértésnek minősül (egyúttal 3 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő pénzbírsággal szankcionálható), ha valaki „életvitelszerű lakhatásra használja a közterületet”, illetve a hulladékgyűjtőkből szemetet vesz ki.
A rendeletmódosítással a városatyák hadat üzentek a tatabányai hajléktalanoknak – állítják a szakemberek. Az előterjesztést megszavazó kormánypárti politikusok nem így érzik.
– A változtatásnak két oka volt: egyrészt a tatabányaiak többségét érthetően zavarja, hogy nem használhatják rendeltetésszerűen azokat a közösségi tereket, amelyeket a fedél nélkü liek egyszerűen elfoglaltak előlük. Buszmegállók, játszóterek, parkok padjai vesztek el a polgárok számára, miután a otthontalanok valósággal kisajátították ezeket. A kukázással az a fő gond, hogy veszélyezteti a hajléktalanok egészségét, a szétdobált, szétszórt szemét pedig akár járványt is okozhat – érvel Bereznai Csaba. Tatabányán sokféle szempont alapján veszik lajstromba a hajléktalanokat, ám abban egyetértenek a szakemberek, hogy folyamatosan emelkedik a létszámuk, jelenleg ténylegesen 100-120 ember él otthontalanként a közterületeken. A városban az utcai szociális munkát, valamint a hajléktalanok téli krízisellátását több mint egy évtizede az Utcai Szociális Segítők Egyesülete (USZSE) látja el. Vezetőjük, Balatoni Ágnes megdöbbent a rendeletmódosításon.
– Az önkormányzat előzetesen javaslatokat kért tőlünk az ügyben, ám ezeket nem vették figyelembe, ugyanakkor nem tájékoztattak minket arról, hogy ilyen súlyos szigorítás készül –mondja Balatoni Ágnes. – Mi azt kértük, hogy a közterületek védelme érdekében alakítsanak ki egy ingyenes nyilvános illemhelyet, illetve létesüljön a hajléktalanok számára egy csomagmegőrző, hogy a napi vándorlásuk során ne kelljen mindig magukkal cipelniük a cókmókjukat.
Bereznai Csaba szerint csupán kommunikációs hiba történt, hiszen az USZSE javaslatait nem a közterület-használatról szóló rendeletbe kívánták beépíteni, hanem a készülő hajléktalanellátási akcióterv kidolgozásakor használják majd fel. Az alpolgármester úgy érzi, az elfogadott szigorítás az otthontalanok érdekeit is szolgálja.
– Eddig nem volt jogalapunk arra, hogy egy hajléktalant eltávolítsunk a közterületről, holott a fagyos téli éjszakákon ez akár életmentő is lehet – mondja. – Nem az a célunk, hogy pénzbírsággal sújtsuk a fedél nélkülieket, ennek amúgy sem lenne sok értelme, hanem az, hogy jogszerűen beterelhessük őket a hajléktalanellátó intézményeinkbe.
A tervek szerint a megnövekedett feladatok miatt a következő hónapokban új embereket vesznek fel a tatabányai közterület-felügyelethez, a munkatársakat pedig – az USZSE segítségével – megismertetik majd a szociális munka alapjaival is. Eleinte a felügyelők és a szociális munkások együtt fognak járőrözni.
– A felügyelők minden esetben el fogják mondani a hajléktalanoknak, hogy a kukázás vagy a közterületen lakás szabálysértés, és felszólítják majd őket, hogy menjenek valamelyik intézménybe – mondja Bereznai Csaba. – Ha nem tesznek eleget a felszólításnak, akkor a felügyelők rendőröket hívhatnak, akik előállíthatják a szabálysértőket. Bízom benne, hogy ilyesmire nem kerül majd sor.
Az alpolgármester reményeit erősítheti, hogy Tatabányán az idén januártól egy országosan egyedülálló intézmény is működik, az úgynevezett „zsilipszoba”. A Nyugat-Európában már jól ismert szolgáltatás lényege, hogy az éjjeli menedékhelyekkel vagy hajléktalanszállókkal szemben a zsilipszobákban (téliesített, fixen telepített konténerekben) ittasan és tüdőszűrő-igazolás nélkül is befogadják az otthontalanokat. Sőt, akár hajléktalan párok is együtt tölthetik az éjszakát az este hattól reggel nyolcig nyitva tartó konténerekben. Az egyetlen gondot a férőhelyhiány jelenti: Tatabányán egyszerre csupán 14 otthontalant tudnak elhelyezni a zsilipszobákban, holott ennél jóval többre lenne igény. Az alpolgármestertőlmegtudtuk, már benyújtottak egy pályázatot, hogy minél előbb megduplázhassák a konténerek számát.
Balatoni Ágnes szerint a kukázás megtiltása januártól szintén súlyos konfliktusokhoz vezethet.
– Felméréseink szerint a hajléktalanok egyharmada jelenleg a kukázásból él, ha megfosztják őket ettől a lehetőségtől, el fognak menni Tatabányáról egy másik városba – véli az USZSE vezetője. – És persze viszik magukkal a problémát is.
