Titokban visszaadták Hoffmann Rózsa tervezetét?
Ugyanakkor az MTI híradásából kiderült, hogy hiába követelik az érdekvédelmi szervezetek, sőt Pokorni Zoltán, a Fidesz volt oktatási minisztere, a parlament szakbizottságának elnöke is a koncepció bemutatását, a kormány által állítólag elfogadott koncepciót mégiscsak a jövő héten hozzák nyilvánosságra.
Mi az akadálya a tervezet azonnali közzétételének? A Fideszben egyesek úgy vélik, hogy a kormány valójában mégsem fogadta még el a tervezetet abban a formában, ahogyan azt Hoffmann Rózsa megírta. Véleményüket arra alapozzák, hogy a tervezetnek a kormánypárti sajtóban már kiszivárogtatott részletei komoly kiadásokkal járnának, amelyek fedezete egyelőre nem látszik. Egy forrásunk szerint „az, hogy a tervezetet csak a jövő héten hozzák nyilvánosságra, arra utal, hogy Orbán Viktor nem elégedett maradéktalanul, és az államtitkárságnak valószínűleg nem csak a vesszőhibákat kell majd kijavítania”.
A tervezet állítólag köszönő viszonyban sincs a Széll Kálmán Tervvel. A koncepció eddig nyilvánosságra került részletei alapján százmillió forintokkal többet kellene a közoktatásba pumpálni, és ebben még nincs benne a pedagógus-életpályamodell bevezetése esetén jelentkező, harmincszázalékosra tervezett bérnövekedés. Komoly költségkihatása van a hároméves kortól kötelező óvodáztatásnak, a kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztályok beindításának és az egész napos iskola tervének is.
Egy másik, a helyzetet közelről ismerő forrásunk azt mondta: „már Orbán Viktornak lett volna kellemetlen, ha még egyszer visszadobja a törvénytervezetet. Ráadásul Hoffmann Rózsa egyszer már felajánlotta lemondását, amit a miniszterelnök nem fogadott el.”
A különböző tervezetekből valóban kiolvasható egyfajta dinamika, amelyet a Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán között feszülő ellentét alakít. Pokorni javaslataira kétféle reakció érkezik az államtitkárságtól: vagy kategorikusan elutasítják, vagy rálicitálnak. Utóbbira példa az egész napos iskola és az óvodáztatás gondolata. Pokorni ugyanis „nem kötelező alternatívaként”, hanem pluszforrásokkal ösztönzött lehetőségként ajánlaná az egész napos iskolát azoknak a fenntartóknak, amelyek így vállalnák a településen élő hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek biztosítását. A köznevelési törvény ezt a javaslatot felturbózza, és azt nemcsak az alsó, hanem a felső tagozatra is kiterjesztené.
A Fideszben többen is úgy vélik, Hoffmann Rózsáéknak ezekhez az elképzelésekhez a hátralévő napokban a pontos költségigényeket is társítaniuk kell, és majd ennek alapján mondja ki a végső szót a kormány, pontosabban Orbán Viktor. És ez komoly kihívást jelent, ha figyelembe vesszük, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciója két lépcsőben jelentős összegű pedagógusbér-emelést indítványoz 2013-tól.
Első lépcsőben az illetményalap az egyetemet végzett pedagógusok esetében a jelenlegi minimálbér 200 százaléka, főiskolát végzettek esetében 180 százaléka lenne. Így egy egyetemet végzett gyakornok pedagógus bruttó 156 ezer forintos bérrel kezdene, 3–5 év gyakorlat és sikeres minősítés után azonban továbblépne a pedagógus első fokozatba, ahol az alapilletménye már 187 200 forint volna. 9–11 év gyakorlat után 234 ezer forintos lenne az alapfizetés, amely a pályán eltöltött évek számától függően emelkedne bruttó 319 800 forintig. Míg 15–17 év után 312 ezer forint volna az alapilletmény, míg a kutatótanárok 343 200 forintos alapfizetéssel kezdenének, amely az évek előrehaladtával elérhetné a 413 400 forintot.
A koncepció jelentős mértékben emelné az osztályfőnöki pótlékot is, ami jelenleg havi 7600 forintra rúg. Ez a jövőben a pótlékalap minimum 10, maximum 30 százalékának megfelelő összeg lenne, vagyis 15 600–46 800 forint közötti összeg az osztálylétszám, az évfolyam és a hátrányos helyzetű gyerekek számának függvényében. Emellett lehetőséget kapnának a pedagógusok, bizonyos feltételek teljesítése esetén, hogy egyéves alkotói szabadságra menjenek. A koncepció szerint az alkotói szabadságot tízévente, az életpálya alattmaximum háromszor igényelhetné egy pedagógus.
Becslések szerint csak ez az intézkedés évi 165 milliárd forintos kiadással járna. A kérdés továbbra is az: honnan lesz rá pénz?
