Döntsenek az újak?
Nem könnyű szabadulni ugyanis a gyanútól, hogy a testület kivárásra játszott. A határozathozatalba be kívánják vonni a szeptember 1-jétől hivatalba lépő öt új bírót.
Ami egyébként normális lehetne. A testület létszáma harmadával bővül, egy nagy súlyú döntés küszöbén méltányolható megfontolás, hogy kapjanak szerepet az újak is. Csakhogy őket kivétel nélkül a kormánypártok jelölték, és eddigi életútjuk alapján nem valóságtól elrugaszkodott feltételezés, hogy alkotmánybíróként is hajlandóak figyelemmel lenni az összetartozás szempontjaira.
És most éppen a Fidesz számára fontos ügyről van szó. Azt senki nem gondolhatja, hogy a bírák a pénztáraktól elvett háromezermilliárd forint sorsát is befolyásoló határozatot hoznának, de a „nyugdíjvédelmi” program más elemeinek alkotmányellenessé nyilvánítása is éppen elég nagy pofon lenne, komoly következményekkel.
Több tízezren foglalták magánokiratba: magukat továbbra is pénztártagnak tekintik, ha az AB megsemmisíti a rendelkezést, amely szerint a tagság fenntartásával le kell mondaniuk az állami nyugdíjról. Ez azt bizonyítja, hogy sokan a fenyegetés hatására léptek ki a magánnyugdíjpénztárakból. Ha egy perben itthon később nincs is sok esélyük – a jogalkotással okozott kárért a hazai szabályok szerint senki nem felel –, a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt próbálkozhatnak.
A magán-nyugdíjpénztári tagok nyugdíjjogosultságát korlátozó rendelkezés megsemmisítése megszüntetné az állami pillér mesterséges „versenyelőnyét”, így nehéz lenne megakadályozni, hogy sokan – még akkor is, ha a korábbi befizetéseiket elvesztették – visszavándoroljanak a nagyobb összegű nyugellátást ígérő magánpénztárakhoz. Emiatt felborulna a kormány által kialakított új nyugdíjrendszer. Óriási tehát a tét. Az alkotmánybírák ezt tudják. Bizonyára ezért folytatnak késhegyig menő vitát. A testületet kizárólag az alkotmány rendelkezései kötik, mégis jogon túli szempontok is felmerülhetnek. Például: mi a döntés hatása a nyugdíjrendszer egészére.Milyen politikai – és más – következményei lehetnek, ha a bírák kimondják: önkéntességről szó sem volt.
Mindezek alapján érthető, miért nem született már jóval korábban határozat. Az sem okozna különösebb meglepetést, ha kiderülne, hogy az alkotmánybírák maguk is megosztottak, és eddig nem tudtak olyan határozattervezetet készíteni, amely mögött meggyőző többség állna. Lehetséges, hogy emiatt nem hirdettek határozatot kedden sem.
Ezért talán azt várják, jöjjenek az ötök, és döntsék el ők a vitát. Ha így van, elég gyorsan kiderül, hogy ők szakmai kihívásnak vagy valami másnak tekintik az alkotmánybírói posztot.
