Bevárják Balsaiékat a nyugdíjdöntéssel vagy kihagyják őket?
Ezen a héten az AB tagjai már nem tárgyalnak erről, a jövő héten viszont az öt új taggal kiegészült testület tanácskozhat a tervezetről. Az ügy előadó bírája által készített javaslat eddig egyébként már háromszor volt napirenden.
Sereg András arra a kérdésünkre, hogy a negyedik alkalommal sikerül-e majd a bíráknak döntést hozniuk, nem kívánt találgatásokba bocsátkozni. A testület eddigi gyakorlata alapján sem könnyű jósolni, hiszen most teljesen új helyzetet teremt, hogy szeptember 1-jén egyszerre öt bíró áll munkába. Ráadásul őket kizárólag a kormánypártok javaslata alapján választották meg –ellenzéki jelölteknek a kétharmados többség esélyt sem adott –, ami csak tovább bonyolíthatja a dolgokat.
Korábban többé-kevésbé általános gyakorlat volt, hogy azokba az ügyekbe, amelyekben közel jutottak a végső döntéshez – tehát az indítvány már a teljes ülés elé került –, az új bírákat már nem vonták be. Arra viszont még nem volt példa, hogy egyszerre ilyen sokan lépjenek hivatalba. Így a testület működési rendje, illetve a kialakult szokások alapján nehéz megmondani, hogy ezúttal milyen megoldást választanak, hiszen még az is felvetődött: egy nagy súlyú döntéssel nem illik-e bevárni az öt embert?
A döntés körüli bizonytalanságot fokozza, hogy a sajtófőnök által említett új szempontokról sem tudni semmit. Pedig igencsak érdekes lehet, hogy milyen, eddig nem mérlegelt probléma kerülhetett hirtelen elő, hiszen a nyugdíjügyről – illetve a határozat tervezetéről – tegnap már harmadjára vitatkoztak teljes ülésen. Amennyiben a kérdés valóban más megvilágításba került, az egyben a döntési folyamat további elhúzódását is jelentheti.
Az ügy lezárását ugyancsak késleltetheti, ha a határozatról az új bírák is szavazni fognak, hiszen a tárgy megismerésére is időt kell kapniuk. Emellett a testület ügyrendje szerint mindazoknak, akik párhuzamos indokolást vagy különvéleményt kívánnak előterjeszteni, erre időt kell biztosítani: ez legfeljebb egy héttel hátráltathatja a határozathozatalt –feltéve, hogy a döntés kihirdetéséhez szükséges többség rendelkezésre áll. Ha viszont a jelenleg is hivatalban levő bírák megosztottak, könynyen lehet, hogy az újakkal együtt az eddig készült határozattervezet kellő támogatottsága már nem lesz meg, és akkor esetleg egy teljesen új javaslatot kell majd készíteni.
Az érintettek szempontjából egyébként ennekmár nincs jelentősége, hiszen a hárommillió volt magánnyugdíjpénztári tag számláján összegyűlt háromezermilliárd forintot az állam már átvette. A döntés esetleges további halasztása sem érinti közvetlenül a körülbelül százezer pénztártagot, bár a későbbi nyugdíjuk szempontjábólmeghatározó lehet, hogy az AB miként foglal állást. Ha azt a rendelkezést, amely szerint ők nem jogosultak állami nyugdíjra, bár a fizetésükből továbbra is levonják a nyugdíj-hozzájárulást, alkotmányellenesnek minősítik, jár majd nekik az állami nyugellátás is, ám közülük a legidősebbek is csak néhány év múlva töltik be a nyugdíjkorhatárt. Az alkotmánybírákat tehát e tekintetben nem sürgeti az idő.
Az Origo.hu a napokban – alkotmánybírósági és más forrásokra hivatkozva – közölte, hogy augusztus utolsó napjaiban megszülethet a döntés. A hírportál a határozat tartalmát is megelőlegezte: az erről szóló cikk szerint azoknak is jár majd az állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak. Ugyanakkor jelezték, hogy az AB a törvénynek azt a pontját is megsemmisítené, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot nyugdíj-hozzájárulássá – tehát tulajdonképpen adóvá, amely után nem jár semmilyen ellenszolgáltatás – minősítette át.
