Ezért olyan fájdalmas intézkedésekre van szükség, melyek eredményeként az ország a költségvetési hiány, az államadósság és a gazdasági növekedés szempontjából felzárkózik Közép-Európa élcsapatához – mondta tegnap a magyar külképviselet-vezetők szokásos éves értekezletét megnyitó beszédében Orbán Viktor miniszterelnök, aki igyekezett „megágyazni” az ősszel esedékes megszorítócsomagnak.

A kormánynak van is oka az aggodalomra, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hétfőn kiszivárgott legfrissebb előrejelzése szerint ugyanis az amerikai gazdaság idén 1,6 százalékkal bővülhet, szemben a még két hónapja várt 2,5 százalékkal. A jövőre várt növekedési ütemet pedig 2,7 százalékról két százalékra fogta vissza a világszervezet. Az idei euróövezeti gazdasági növekedés az IMF becslése szerint 1,9 százalék lesz az eddig prognosztizált két százalék helyett, míg a jövő évi adatot ennél nagyobb mértékben, 1,7 százalékról 1,4-re változtatták.

Elsősorban a globális gazdasági bővülés lassulása miatt aggódtak a hét végén a központi bankárok és más pénzügyi döntéshozók szokásos éves konferenciájukon az egyesült államokbeli Jackson Hole-ban. Az ellenszert illetően azonban már nem volt ekkora egyetértés a szakemberek között. Míg Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója főleg a jegybankok vezetőit igyekezett aktívabb beavatkozásra, a kamatok alacsonyan tartására, sőt további csökkentésére ösztönözni, addig a bankárok a politikusokat, különösen az európai vezetőket szeretnék végre cselekedni látni.

A brüsszeli tudósítói tevékenységét hétfőn befejező Blahó Miklós beszámolója szerint azonban Európa lassan reagál. Az elmúlt hónap pénzügyi viharának kiértékelésére összehívott rendkívüli bizottsági ülésen az euró urai arra jutottak, hogy a hatásokat az eurózóna állam- és kormányfőinek júliusi csúcstalálkozóján elért megállapodások megvalósításával lehetne tompítani. Az alku jogi formába öntéséhez azonban még kell a tizenhét állam kormányainak és parlamentjeinek jóváhagyása, miközben egyes országok máris újabb követelésekkel álltak elő.