Ha igen, a hatalom újabb pofonokra – Orbánt idézve: néhány kokira, sallerra, esetleg baráti nyaklevesre – számíthat. Ha nem, a jogállamiságot csapják arcul.

A testület néhány korábbi – bár helyenként felemás – döntésével világossá tette: a hatalommegosztás elvét a nemzeti együttműködés rendszerében is kész komolyan venni. Például a végkielégítéseket sújtó különadóról szóló rendelkezéseket előbb megsemmisítették, de a bírák – akiknek a zömét már ma is inkább a jobboldalhoz kötik – az AB hatásköreinek szűkítéséről sietve elfogadott törvénymódosítás után sem adták be a derekukat. Maradéktalanul kihasználták azt a mozgásteret, amit hagytak nekik, és a sarc öt évre visszamenőleg történő kivetését – az alaptörvény kifejezetten a büntetőadó bevezetését szolgáló korrekciója ellenére – változatlanul alkotmányellenesnek találták. Így csak a tavalyi végkielégítéseket lehet megadóztatni.

Az alaptörvény többségében egyéni képviselői indítvány alapján elfogadott módosításai kapcsán érkezett beadványokat az AB-hatáskör hiányában visszautasította ugyan, ám szokatlanul éles kritikát fogalmazott meg. „Az alkotmány sorozatos, aktuálpolitikai érdekek és célok megvalósítása (…) érdekében történő módosítása rendkívül aggályos a demokratikus jogállam követelményei, különösen a jogrend stabilitása, kiszámíthatósága (...) szempontjából” – figyelmeztettek a bírák. Jelezték: „a törvény- vagy akár alkotmányellenesen” létrejövő új alkotmányos szabályokat a jövőben készek lennének felülvizsgálni.

Mindezek után esély van rá, hogy a testület a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos szabályozás vagy éppen a médiatörvény ellen benyújtott kifogások vizsgálatakor is komolyan veszi saját szerepét. A pénztártagok vitatható módszerekkel lenyúlt befizetéseit az AB – hatáskörének elvonásamiatt,meg azért sem,mert nincs ember, aki vállalná, hogy bedönti az egész magyar költségvetést – nem adhatja ugyan vissza, azt azonban megakadályozhatja, hogy büntetésként kizárják az állami nyugdíjrendszerből azokat, akik nem szálltak ki a magánnyugdíjpénztárakból.

A médiatörvény ügyében már nincsenek alkotmányos korlátok, csakhogy mire döntés születik, az alkotmánybírák száma tizenötre bővül. Az új tagokat a Fidesz választotta magának. Ettől még elvben oszthatják a bírák azt a korábbi határozatukban megfogalmazott tételt, amely szerint „az alkotmányos jogvédelem egyszer már elért szintje s garanciális rendszere nem csökkenthető, alapelemeinek köre nem szűkíthető”. Ezt akkor csak kivételesen, más alapjogok védelme érdekében látták megengedhetőnek. A visszamenőleges törvénykezés tilalmának áttörését az AB mégis lenyelte. Saját hatáskörének szankciójellegűmódosítását is. A sajtószabadság korlátozásához vajon mit szólnak?