Az államosítás erősíti az esélyegyenlőtlenségeket

Hoffmann Rózsa közigazgatási egyeztetés nélkül viheti a közoktatási törvényjavaslatot a kormányülésre.

A készülő közoktatási törvény az oktatási államtitkár tájékoztatása szerint hamarosan a kormány elé kerül. Hoffmann Rózsa pénteken azt mondta, a parlament még ebben az évben elfogadja a jogszabálytervezetet, de a változások csak jövő szeptembertől lépnek életbe.

Hoffmann Rózsa ugyanakkor végrehajtott egy komoly fegyvertényt: valahogy sikerült megúsznia a közigazgatási egyeztetési folyamatot, így értesüléseink szerint a közoktatás egészét 20-30 évre meghatározó előterjesztés úgy kerül a kormány elé, hogy ahhoz egyelőre sem a közigazgatási, sem a nemzetgazdasági tárca illetékes államtitkárai nem tudnak érdemi megjegyzéseket fűzni.

Hoffmann Rózsa pénteken egy zalaegerszegi általános iskola tanévnyitóján
Hoffmann Rózsa pénteken egy zalaegerszegi általános iskola tanévnyitóján

Még a Fidesz erős emberei, Pokorni Zoltán, Kósa Lajos, Rogán Antal polgármesterek sem tudják pontosan, milyen következményekkel jár majd rájuk, illetve városaikra a készülő törvény. Az államtitkár a hét elején úgy nyilatkozott, bár az óvodák működtetésén kívül a közoktatás állami feladat lesz, azonban az önkormányzatok vissza vehetik az államtól az iskolák fenntartásának jogát – de csak akkor, ha elfogadják az állam által diktált feltételeket, amelyekkel kapcsolatban még nem szivárogtak ki információk. Egy biztos: azok az önkormányzatok, amelyek uniós, illetve hazai oktatásfejlesztési pályázatokon komoly pénzeket invesztáltak településük iskolái ba, nem fogják hagyni, hogy azokat az állam lenyúlja.

Már csak azért sem, mert ha egy településről elkerülnek az oktatással és az egészségüggyel kapcsolatos döntések, akkor a polgármesteri pozíció valójában kiürül. Galló Istvánné, a Pedagógus Szakszervezet elnöke szerint a jelenlegi helyzetben, úgy, hogy nincsenek érdemi információik, még nem lehet szakmai véleményt megfogalmazni. Ugyanakkor jó néven vennék, ha a koncepciót az államtitkárság a napokban eljuttatná a szakszervezethez, különösen annak fényében, hogy szeptember ötödikén Hoffmann Rózsa a PSZ országos vezetőségi ülésének vendége lesz. – Ezt a találkozót viszont csak akkor lehet majd egyeztetésnek nevezni, ha a tervezetet megismerik a kollégáink és a szakértőink. Szóbeli tájékoztatás alapján nem tudunk szakmai véleményt megfogalmazni – fogalmazott.

Virág Tünde szociológus is csak az esélyeket latolgatja megfelelő információ hiányában. Úgy gondolja, hogy ez a tervezet azoknak az önkormányzatoknak próbál mentőövet nyújtani, amelyeknek nincsenek saját bevételeik, és eddig is csak nagy nehézségek árán tudták ellátni kötelező oktatási feladataikat, hiszen az állami normatíva évről évre kevésbé fedezi a minimális feladatellátást: az önkormányzatoknak a költségek 30-40 százalékát kell előteremteniük a nem létező saját forrásból.

Ezeken a településeken többségében hátrányos helyzetű gyerekek élnek, és a kérdés éppen az, hogy az állam csak a csőd szélén álló önkormányzatoknak akar segíteni, vagy ténylegesen esélykiegyenlítő politikát szeretne az oktatásban. Ebben az esetben a szegény gyerekek állami iskoláiba sokkal több forrást, a jelenlegi normatívának legalább a dupláját (amennyit egyébként az egyházi iskolák is megkapnak) kell biztosítani, ami jelenleg úgy tűnik, nincs.

Ellenkező esetben az oktatási rendszer megkettőződését betonozzák be: azok a települések, amelyek eddig is sokat invesztáltak az oktatásba, és ezáltal magas színvonalú iskolákat tartanak fenn, bizonyára visszaveszik a fenntartói jogukat, és a szegény települések tengődő állami iskolái lesznek, amelyek még a helyi kontroll lehetőségét is elveszítik. A szociológus még egy sajátos szempontra hívja föl a figyelmet: az önkormányzatok mint fenntartók sokat és többnyire sikeresen pályáznak uniós és hazai forrásokra. Az elmúlt években így jelentős pénz áramlott az oktatásba.

A jövőben vajon ki pályázhat fejlesztési forrásokra az államosított iskolákból, ki dönti el, hogy helyben, épp abban az iskolában mit kell felújítani, milyen programot kell beindítani? Az állam pályázik önmagához? – kérdi a szociológus. – Továbbá – mondja – az államosításhoz hivatali rendszert kell kiépíteni, hiszen nem lehet Budapestről dönteni arról, hogy hány krétát kell venni valamely kistelepülés egyik osztályába. Ha pedig a kormányhivatalokhoz kerül az irányítás, akkor oda kell szakembereket, vagyis sok pénzt csoportosítani.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.