Mecseki szénbányák újranyitása: trükk vagy üzlet?

Két cég is tervez szénbányanyitást a Mecsekben, sőt, az egyik már a külszíni fejtésből származó szán árusítását is megkezdte, igencsak akciós áron. Zöldmozgalmak azonban gyanakodva figyelik a kezdeményezéseket, szemfényvesztést sejtve a dolog mögött.

Mintegy 1200 tonna feketeszén áll kupacokban a hidas-bonyhádi vasútállomás rakodóterületén. Az ötezer kalória fűtőértékű szén a nagymányoki külfejtésről származik. A fél focipályányi depónia arról vall, hogy a Mecsekben újra szenet bányásznak.

A baranyai szénfejtéseket integráló Mecseki Szénbányák a nyolcvanas években több mint tízezer embernek adott munkát, s a cég évi 3-4 millió tonna szenet hozott felszínre. A rendszerváltáskor kiderült, hogy a nagyüzem – a bányák kedvezőtlen geológiai adottságai miatt – milliárdos ráfizetéssel termel, ezért a bányavállalatot felszámolták.

A megszűnt vállalat néhány szakembere az ezredfordulót köve tően létrehozta a Calamites Kft.-t, s ez a cég engedélyt kért geológiai kutatásra és bányászatra Nagymányok és Váralja határában. Mindkét helyen 2-2 millió tonna, külszíni fejtéssel kitermelhető szén található. Nagymányok alatt további 430 millió tonna szenet rejt a föld, ezt a mennyiséget mélyművelésű bányával lehet felszínre hozni.

A Calamites évek óta készült rá, hogy újraindítja a nagymányoki külfejtést, s ezen a nyáron a terv valóra vált. A hazai szénerőművek – mivel kazánjaikat alacsonyabb kalóriájú szén tüzelésére építették – nem vesznek a nagymányoki szénből, ezért a kft. hozzáfogott a lakossági értékesítéshez. Mázsánként 2300 forintért – a hasonló kalóriájú külföldi szenek árának nem egész feléért – kínálják a hidasi állomáson a szenet. Három hét alatt száz mázsa fogyott belőle. Ez nem sok, de a téli fűtőanyagért csak hetek múlva indul a roham.

Verbőci József bányamérnök, a Calamites ügyvezetője esélyt lát arra, hogy évente 15-20 ezer tonna nagymányoki szenet el tudnak adni a környékbelieknek. Ilyen mértékű termelés 20-30 embernek biztosít megélhetést. Verbőcitől megtudtuk, hogy már a „bevezető ár” is fedezi a nagymányoki szén kitermelési költségét. Más kérdés, hogy a bevételből az eddigi befektetések megtérülnek-e? A kutatásokra és a bányanyitásra a Calamites – részben hitelből – félmilliárdot költött. Az ügyvezető nem árulta el, hogy mekkora a cég hitelállománya, és hogy a 20 ezer tonnás termelésből a tartozás törleszthető-e.

Verbőci nem cáfolja azt a feltételezést, hogy a külfejtés beindítása inkább csak figyelemfelhívó akció. A manőverrel a Calamites azt akarja elérni, hogy befektetőt találjon a mélyművelésű üzem megnyitására, aminek kapacitása elérné már akár a millió tonnát. Ez a mennyiség a lakosságnak eladhatatlan, ezért a mélyművelésű bánya szenét egy itt megépülő erőműben égetnék el, vagy gázzá alakítanák. Az ehhez szükséges beruházás forinttízmilliárdokba kerülne, s ennyi pénzt a Calamites nem tud előteremteni. Vagyis a kft. abban bízik, hogy el tudja adni az általa megszerzett bányászati jogot egy tőkeerős befektetőnek. A kft. bányászati joga addig él az említett két területen, amíg a cég műveli a bányát. Ha felhagy a fejtéssel, akkor elveszíti bányászati jogát.

Ugyancsak egy mecseki szénbánya újraindítását fontolgatja a Pannon Hőerőmű Zrt. A pécsi erőművet 1997-ben vásárolta meg egy amerikai befektető, a Croesus, tőlük tíz évvel később a francia Dalkia-csoport vette meg a részvénytársaságot. Az erőművet szénnel ellátó három bánya – a komlói Zobák-akna és a két pécsi külfejtés – drágán termelt, ezért a cég bezárta a bányáit, és áttért gáztüzelésre. Az erőmű eladásakor a privatizált cég vállalta, hogy a bányák bezárása után rekultiválja a Zobákaknát és a külfejtéseket. Komlón ez megtörtént, a vasasi külfejtés – 2012 végéig esedékes – tájrendezése viszont el sem kezdődött.

Úgy tűnik, nem is fog, mert az év elején az erőmű bejelentette, újra akarja kezdeni a kitermelést Vasason. Ezt azzal indokolják, hogy az elmúlt húsz évben megdrágult a szén, s mamár gazdaságosan kibányászható a külfejtés feltárt szene. Arról nincs szó, hogy az erőmű visszaállna a széntüzelésre. A lakosság számára gondolják értékesíteni a külfejtés szenét, évente 15 ezer tonnát (valaha 300 ezret termeltek ki itt). A külfejtés 3 ezer kalóriás szenének mázsája 1500-2000 forintért kitermelhető, s ennyiért – Péterffy Attila, az erőmű elnök-vezérigazgatója szerint – lenne rá vevő, mivel a hasonló szenek 3 ezerbe kerülnek. Az erőmű azért tudja olcsón kínálni a vasasi szenet, mert 100 ezer tonna előkészítés nélkül kitermelhető.

Sokan azonban úgy látják, hogy az erőmű azért fog bele a bányászatba, hogy elhalassza a vasasi külfejtés rekultivációját. A 85 hektáros, 240 méter mély bánya feltöltése 6 milliárd forintba kerülne, s ez az évente 12 milliárd árbevételű, 15-20 százalékos nyereséggel gazdálkodó erőműnek, illetve a mögötte álló tulajdonosnak komoly kiadás. Ha az erőmű megkapja a kitermelésre az engedélyt, akkor akármeddig elhúzhatja a tájrendezést, hisz a vasasi külfejtés szénvagyona 3 millió tonna.

A környezetvédelmi szakhatóság – várhatóan – októberig eldönti, ad-e engedélyt a bánya újranyitására.

A baranyai zöldmozgalmak gyanakvással fogadják mindkét bányanyitó cég szándékát (a nagymányoki külfejtés engedélyét bíróságon meg is támadták). A természetvédők tartanak attól, hogy ha bebukik a két külfejtés, a rekultiváció gondja az államra marad. Ez nem történhet meg, mondta tudósítónknak az ügyben illetékes pécsi bányakapitányság helyettes vezetője, Kormos Károly, mivel a két cég csak akkor bányászhat, ha pénzügyi biztosítékot adnak a tevékenységükből eredő kötelezettségek – így a rekultiváció – teljesítésének fedezetére. A zöldek azért is ellenzik a külfejtések újranyitását,mert a mecseki szén kéntartalma tízszerese a megengedettnek. A szén erőműcélú felhasználásához kéntelenítőt kellene építeni, az viszont nem tilos, hogy a lakosságnak eladják a záptojásszagúan égő szenet, így a családi házak kályhái legálisan szennyezhetik a környezetet.

Nemcsak a szénfejtések újranyitását figyelik gyanakvással a zöldek, hanem azt is, hogy az ausztrál Wild-Horse cég nálunk bejegyzett leányvállalata a mecseki uránbányászat reneszánszát tűzte ki célul. A pécsi uránbányát – negyvenéves működés után – 1997-ben zárták be, mivel a mecseki érc a világpiaci ár kétháromszorosáért volt kitermelhető. A sugárzó érc ára azóta emelkedett, ezért a WildHorse immár négy éve –bányanyitási szándékkal - uránkutatásokat folytat Baranyában és Tolnában. Az érc ára azonban még mindig nem olyan magas, hogy a tízmilliárdokba kerülő bányanyitás kifizetődő legyen.

A bezárt pécsi uránbánya szakemberei kétséggel figyelik a WildHorse próbálkozását, és azt feltételezik, hogy az ausztrál cég nem bányászni akar, hanem azzal, hogy rendszeresen hírt ad sikeresnek mondott kutatásairól, a társaság részvényeinek árát igyekszik felverni. Szerettünk volna erről és az idei kutatásokról beszélni a WildHorse pécsi központjával, de a céget nem tudtuk elérni.

A fentiekből kiérezhető, hogy a jelenlegi mecseki bányanyitási elképzeléseknek csekély a valóságalapja. Ugyanakkor tény, hogy a térségben hárommilliárd tonna feketeszenet és ezermilliárd forint értékű uránt rejt a föld. Ez az ásványi vagyon egyszer majd biztosan hasznosítható lesz, ám a jelenleg nagyüzemileg bevált technológiák egyikével sem termelhető ki a mélyben lévő mecseki szén és urán nyereségesen, és úgy, hogy a bányák dolgozóinak egészsége ne menjen rá idő előtt erre a munkára. Bár a baranyaiak gyakran nosztalgiával gondolnak a megye bányászmúltjára, azt sem szabad feledni, hogy mennyi rokkantja volt a szén- és az uránvállalatoknak. Nyilvánosságra hozott felmérés erről nem készült, de amegrokkant bányászok ellátása – óvatos becslés szerint is – százmilliárdokkal terhelte eddig az államkasszát.

Sokan úgy látják, hogy az erőmű azért fog bele a bányászatba, hogy elhalassza a vasasi külfejtés rekultivációját, a 85 hektáros, 240 méter mély bánya feltöltése hatmilliárd forintba kerülne
Sokan úgy látják, hogy az erőmű azért fog bele a bányászatba, hogy elhalassza a vasasi külfejtés rekultivációját, a 85 hektáros, 240 méter mély bánya feltöltése hatmilliárd forintba kerülne
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.