A megyei intézményeket is államosítják
A fideszes politikus közlése szerint jövő januártól a kormányhivatal veszi át a megye 23 intézményét és 3,4 milliárd forintnyi adósságállományát is. „Az állam az egyébként is állami feladatok ellátását vissza veszi, vagyis vállalja a felelősséget az ellátásért” – tette még hozzá. Az érintett intézmények között van többek között múzeum és levéltár, iskola és kórház is.
Az önkormányzati rendszer átalakításáról még nem született döntés, de a megyék olyannyira rossz helyzetben vannak, hogy a kormány egyértelműen lépéskényszerbe került. Ezt támasztják alá a Rácz által ismertetett számok is: 2007 és 2010 között szerinte legalább kétszázmilliárdot vontak el a megyéktől, amelyek megszorító intézkedésekkel hetvenmilliárdot megtakarítottak ugyan, de a lefaragásokkal együtt is 130 milliárdos hitel felvételére kényszerültek. A hajdúbihari közgyűlés elnöke, Bodó Sándor elmondta, hogy az állami támogatás csökkenése náluk négy év alatt több mint tízmilliárdos bevételkiesést jelentett, s ebből hatmilliárdot a megyei kórháztól vettek el.
A kétszázmilliárdot a korábbi szakminiszterek cáfolják, s az elvonásokat legfeljebb néhány tízmilliárdra teszik. Így a lefaragások reálértéke az inflációs hatásra figyelemmel sem érheti el a Rácz által említett összeget. Mindazonáltal tény: a megyék elképesztőmértékben eladósodtak, ráadásul zömében svájcifrank-alapú kötvények kibocsátásával. Az adósság pedig csak tovább nő, mert például Pest megye idei költségvetésében nyolcmilliárdos a hiány, de egy-másfél milliárdos lyuk másutt is van.
Nyilván ezért volt sietős az állami beavatkozás. Kérdéses persze, hogy mit kezd a költségvetés azzal a több mint százmilliárdos – a svájci frank árfolyamának változásamiattmég ennél is nagyobb – adóssághalmazzal, amit jövőremagára húz. Ha pedig Rácz Róbertnek igaza van, és az előző kormányok évente ötvenmilliárddal valóban alulfinanszírozták a megyéket – amelyek alig rendelkeznek saját bevételekkel –, 2012-ben az átvett intézmények működtetésére is tízmilliárdokkal többet kell költeni.
Gyenesei István, a Gyurcsány-kormány egyik önkormányzati minisztere szerint a megyék a hitel egy részét bizonyosan nem a működési kiadásokra vették fel, ráadásul a kétségtelen megszorításokra rosszul reagáltak, és számos helyen nem voltak hajlandók semmiféle racionalizálásra. Ezzel kapcsolatban tény, hogy miközben egyikmásik megye tízmilliárdos nagyságrendű hitelt halmozott fel, néhány helyen – például Győr-Moson-Sopronban, ahol a fideszes közgyűlési elnök sikeresen ment szembe a párttársai körében eluralkodó kötvénykibocsátási boommal – jelentősebb adósságok nélkül sikerült túlélni a négy szűk esztendőt.