Huszonegyezer forinttal kevesebbet vihetnek haza a teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások, mint a minimálbérért dolgozók. A Magyar Közlönyben szerdán megjelent, szeptember elsejétől hatályos kormányrendelet szerint havi bruttó 57 ezer forintot, szakképesítést igénylő munkakörök esetében pedig bruttó 78 ezer forintot, vagyis a minimálbér összegét kapják a közmunkások. Teljes munkaidőben a hetibér 13 120 forint, a napibér 2624 forint lesz.

Teljesítménybérezésnél a követelmények száz százalék feletti teljesítésénél a bér növelhető, de csökkenthető is, ha a követelményeket nem teljesíti a közfoglalkoztatott. Ugyanakkor a közfoglalkoztatót a teljesítménybér alkalmazásával sem illeti meg többlettámogatás.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél a közmunkások havibére 78 000 forint, hetibére 17 950 forint, napibére 3590 forint lesz.

A minimális napibér 2624 forint

– A munka törvénykönyve rögzíti a minimálbérre vonatkozó szabályokat, a rendelet szerint azonban van olyan munka, amire a munka törvénykönyve nem vonatkozik – mondja Krémer Balázs szociológus, a Debreceni Egyetem docense. Szerinte azon túl, hogy ez sérti a jogérzéket, annak beismerését jelenti, hogy „a közmunka nem az értékteremtésről, a produktivitásról szól, hanem a szankcionálásról és a moralizálásról”. Hozzáfűzi, hogy mindez nem újdonság, hiszen évek óta ezt az irányt képviselik a kormányok, legfeljebb mostanában még élesebben jelenik meg. Ennek szerinte az a következménye, hogy a munka öncélúvá válik, a közmunkásokat leértékelik, megfosztják attól, hogy hasznosnak érezhessék magukat. Ráadásul a minimálbér összege magában foglalja a munkaerő-piaci részvétel költségeit, az utazást, az öltözködést, az étkezést. Ha a teljes munkaidőért járó 57 ezer forintból ezeket levonjuk, a fennmaradó összeg alig haladja meg a rendszeres szociális segély összegét. Ennyiért napi 8 órában dolgozni a szociológus szerint megalázó.

Felhívja a figyelmet egy másik szempontra is: a minimálbér nemcsak a munkavállalók, hanem az ország gazdaságának védelmét is szolgálja. – A minimálbér azt jelenti, hogy ha valaki legálisan foglalkoztat valakit, akkor ezt az összeget minimum ki kell fizetnie neki. Ezt pedig csak akkor tudja kifizetni, ha a munkavállaló megtermeli a bére költségeit. A munkaadó dolga, hogy olyan körülményeket teremtsen, hogy a munkavállaló ennyit minimum megtermeljen. Vagyis egy bizonyos szint alatt egyszerűen nem lehet legálisan foglalkoztatni – magyarázza.

Ami a szakképesítést igénylő munkakörök magasabb díjazását illeti, Krémer Balázs szerint nincs túl sok értelme a megkülönböztetésnek. – A szakmunkás végzettségűek sokkal nagyobb arányban dolgoznak, mint a nyolc általánost végzettek, de háromnegyedük nem a szakmájában. A bérelőnyük pedig körülbelül tízszázalékos a képzetlenekkel szemben. Ebben a helyzetben nehéz megmagyarázni, hogy mit is jelent pontosan a szakképesítést igénylő munkakör – fogalmazott. Krémer Balázs szerint pusztán a „középrétegi indulatok leszerelése miatt” nyolc órában dolgoztatni embereket, akik nem hoznak létre valódi értékeket és leszorítani a segélyek összegét, értelmetlen.

– Olyan, hogy nyolcórás közfoglalkoztatás, a gyakorlatban nem létezik – állítja Bass László szociális munkás. Szerinte az, hogy a költségvetésben 2011-re 140 milliárd forintról 60 milliárdra csökkentették a közmunkaprogramra fordítható forrásokat, de több ember bevonásában gondolkoznak, szintén arra utal, hogy az emberek túlnyomó részét részmunkaidőben tudják foglalkoztatni. Négyórás közfoglalkoztatás esetén pedig az 57 ezer forintnak a fele jár majd, ami megegyezik a rendszeres szociális segély összegével. Bass László mégis úgy gondolja, hogy az emberek jelentkezni fognak közmunkára, hiszen ha nem lesz meg a 30 nap munkaviszonyuk, jövőre nem kaphatnak segélyt. Szerinte azok járhatnak a legjobban, akik kombinálni tudják a közmunkát és a feketemunkát. Ez utóbbi ugyanis napi 3-5 ezer forintos bevételt jelent, de nem folyamatos, elsősorban nyáron elérhető. – Ehhez az kell, hogy a település vezetése akkor hívja be őket közmunkára, amikor nincs napszám, és ne bukjanak meg a munkaügyi ellenőrzéseken – teszi hozzá.

– Az éhenhaláshoz sok, a normális élethez kevés – mondja Pataki Éva szociális munkás a bruttó 57 ezer forintos összegről. Emlékeztet: tavaly Magyarországon személyenként 57 ezer forint volt a létminimum havi összege egy négytagú családban. Szerinte ha valaki csak közmunkából szeretne megélni, azt kockáztatja, hogy elveszíti a lakhatását, bármilyen alapszintű legyen is az. – Ennek ellenére sokan vállalni fogják, hiszen ahol van teljes munkaidő, ott az érte járó pénz több, mint a segély összege. és súlyos kényszerhelyzetben élő emberekről van szó – hangsúlyozza.