'Előlegezzék meg a kiadásokat a saját pénzükből'
A törvény szerint a nevelőszülőknek minden hónap tizedikéig meg kellene kapniuk a havi 15 ezer forintos nevelőszülői díjat és tizenötödikéig a gyerekek utáni ellátmányt, ami jelenleg havi 42 750 forint gyerekenként. Pest megyében tavaly júniusban kezdődtek a gondok, amikor a megyei önkormányzat munkatársai szóltak a nevelőszülőknek, hogy késve érkezik a pénz. Azóta Tóthné Wetter Judit szerint rendszeressé váltak a késések, sőt voltak olyan hónapok is, 2010 szeptembere és 2011 júliusa, amikor egyáltalán nem jött pénz. Idén augusztus 3-án kapták meg a nevelőszülők a július 15-ig járó összeg felét.
– Ez különösen most, az iskolakezdés előtt okoz nagy problémát, sok család egyszerűen nem tudja megvenni a nevelt gyerekeknek a szükséges tanszereket – teszi hozzá. Az elnök szerint tovább nehezíti a helyzetüket, hogy a térítés össze gén felül kapott pénzek utalása is megszűnt, vagyis nem kapnak beiskolázási támogatást, a gyerekek karácsonyi ajándékot, ruhapénzt és így tovább.
Az egyesület már tavaly év végén megkereste az üggyel a Pest Megyei Önkormányzatot. Tóthné Wettel Judit elmondása szerint az elnök nem tudott időpontot adni nekik, végül az elnökhelyettes tanácsadója és egy gyermekvédelmi szakreferens fogadta őket. – Közölték, hogy a gyermekvédelmi dolgozók fizetésének biztosítása és az intézmények közüzemi számláinak fizetése az elsődleges. Azt is kérték, hogy a nevelőszülők saját jövedelmükből előlegezzék meg a kiadásokat – emlékszik.
Tóthné Wetter Judit tudomása szerint csak Cegléden és vonzáskörzetében 160 nevelőszülőt és több mint ötszáz gyereket érint a kérdés.
A gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások kiadásait az önkormányzat nem tudja finanszírozni a rendes bevételeiből, a hiány rendkívüli. Augusztusban kritikussá vált a helyzet, ezért azonnali segítséget kértek a szaktárcától.Nyitrai Imre szociá lis ügyekért felelős helyettes államtitkár augusztus 17-én ígéretet tett arra, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közreműködik a gyermekvédelem működéséhez szükséges rendkívüli segítség, 115 millió forint előteremtésében – áll a Pest Megyei Önkormányzat közleményében.
A pénzt még nem kapták meg – tájékoztatta lapunkat Ambrus András, a Pest Megyei Önkormányzat sajtófőnöke. Hangsúlyozta, hogy ha meg is kapják a gyorssegélyt, az csak átmeneti megoldást jelent, mert a gyermekvédelmi szakellátás finanszírozása évek óta gondot okoz. A megyei gyermek- és lakásotthonokban, ahol 208 gyerek él, az utóbbi időszakban már csak a helyi közösség, alapítványok adományai révén jutnak rendszeres étkezéshez a gyerekek. Tisztában vannak azzal is, hogy a nevelőszülők díjának elmaradása számos családot sújt, bocsánatot is kérnek az érintettektől.
Ambrus András kiemelte: a területi gyermekvédelmi szakszolgálat fenntartása évi kétmilliárd forintot igényel, az állami normatíva viszont csak 1,3 milliárd forint. – Csak ezen a területen van tehát 700 millió forint hiányunk, de ugyanez a helyzet a nemrég nyilvánosságra került kifizetetlen tankönyvekkel is. Egysze rűen nem elég az állami normatíva, nekünk meg nincs elég bevételünk. Így keletkezett a négymilliárd forintos adósságunk – magyarázza. (A kifizetetlen tankönyvszállítók ügye mellett a másik nagy nyilvánosságot kapott eset a megye iskoláiban és a szociális otthonaiban közétkeztetést ellátó HunGast Kft.-vel szemben felhalmozott megyei adósság volt.)
Ambrus András szerint mivel Pest Megye Önkormányzata az egyik legnagyobb intézményfenntartó az országban, sokkal több ellátottról gondoskodik, mint a kisebb megyei önkormányzatok, náluk buknak ki először a máshol is jellemző nehézségek. – Megoldást csak a rendszer újragondolása, az önkormányzatok feladataihoz források jelölése jelenthet – állítja.
Horváth Attila, a Nevelőszülők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke szerint a probléma nem csak Pest megyére jellemző. – Heves megyében például a májusi ellátmány érkezett egy hónapos késéssel, de Győr-Moson-Sopron megyében is voltak elmaradások. Ebben a megyében végül abban állapodtak meg, hogy két részletben kapják a nevelőszülők a juttatásokat – mondja.
Szerinte az önkormányzatok egyszerűen máshova csoportosítják a nevelőszülők pénzét. – Tudunk olyan megyéről, ahol nyíltan közölték, hogy a nevelőszülők pénzéből tartják fenn a rendszert, vagyis az ő állami támogatásukból egészítik ki a gyermekotthonok költségvetését – állítja.
