A Fidesz erős emberei nyerésre állnak Szócska Miklós ellen
Orbán Viktor kormányfő még július közepén kötött „egyezséget” a megyei önkormányzati vezetőkkel a kórházak állami működtetéséről. Ezzel újraindult a Fidesz–KDNP-ben az egészségpolitikai koncepciók versenye, vagyis ekkor vált világossá, hogy bárki hirdette addig győztesnek magát, még mindig nem dőlt el, hogy a Fideszen belül ki és hogyan „mentheti meg az egészségügyet”. A vita már a kormányalakítás óta zajlik a Szócska Miklós által vezetett, egészségügyért felelős államtitkárság és a Fidesz egészségpolitikusai, valamint megyei vezetői között.
Bár időközben volt egy-egy pillanat – Mikola István, az első Orbán-kormány egykori egészségügyi miniszterének párizsi külszolgálatra küldésével, Pesti Imre kormánymegbízotti kinevezésével, majd ezt követően a Szócska Miklós nevével jegyzett Semmelweis Terv kormányzati jóváhagyásával –, amikor mintha eldőlni látszott volna a vita, ám az önkormányzati törvény előkészítésével most megint minden borulni látszik.
A helyzet kaotikusságát jelzi, hogy a megyei elnökök és Orbán Viktor találkozójára mindenki másképp emlékszik: a megyei elnökök tényként kezelik, hogy intézményeik megmenekültek a Szócska Miklós-féle térségi betegútszervezéstől, hiszen kórházaik irányítása a kormányhivatalokhoz kerül. Az államtitkárságon viszont úgy tudják, hogy a fórumon pusztán lehetőségként került szóba, hogy a kormányhivatalok irányítsák a kórházakat.
És ez még „csak” a vidék, a főváros problémáiról akkor még szó sem esett. A fővárosi kórházak államosítása ugyanis korántsem halad annyira simán, ahogy azt korábban remélni lehetett. Nem kis mértékben azért, mert mintha mindenki csak most döbbenne rá, hogy elvileg bizonyosan könnyű átadni egy kórházat, de a gyakorlatban ez meglehetősen sok kérdést fölvet. Nem véletlen, hogy a kormány a legutóbbi, múlt heti ülésén egyelőre ki is vette a fővárosi helyzetre vonatkozó passzusokat az „önkormányzati csomagból”, és ezzel lényegében elnapolták nemcsak a kórházak problémáját, hanem más, Budapest irányításával kapcsolatos közigazgatási kérdések rendezését is.
Ennek hátterében az a polémia áll, hogy a kerületek vagy a főváros vezetése kapjon-e erősebb irányító jogosítványokat. Megeshet, hogy ezeket csak később, egy majdani Budapest-törvényben rendeznék. Ebben azonban már megkerülhetetlen lesz választ adni arra, hogy a kerületi határokat átlépő feladatokért – ilyen a tömegközlekedés, valamint a kórházi és szakorvosi ellátás megszervezése – ki viseljen felelősséget. Egyes elképzelések szerint ezeken a főváros és az állam „osztozna meg”, ami szintén azt erősítené, hogy okafogyottá válik a térségi egészségügyi központok felállításának terve. Ez azt jelentené, hogy az egészségügyi államtitkárság elképzelései elbuktak.