Álláspontja szerint az orvosi hibák esetleges eltussolása ellen épp az védi az embereket, ha az elhunytat egy másik szakember vizsgálja, és nem a kezelőorvosa, aki esetleg maga kezelte félre a beteget.

Négy órán át feküdt Tard határában a legelőn a halott férfi a 35 fokos kánikulában. Hogy pontosan mi történt, mielőtt valaki rátalált, csak találgatni lehet, de tény: jött a mentő és a rendőrség. A mentőtiszt megállapította a halál beálltát, a férfit mégsem szállították el. A rendőrök ragaszkodtak ahhoz, hogy orvos végezze el a halottvizsgálatot. (A hatályos jogszabály szerint orvos és mentőtiszt egyaránt elláthatja ezt a feladatot.)

A mentők, a rendőrkapitányság ügyeletese és a szolgálatot ellátó nyomozó is fölhívta a falu háziorvosát, hogy menjen a helyszínre, de Keszthelyi Gyula ezt a már említett ok miatt, kerek perec megtagadta. Miközben a rendőrök fölváltva győzködték, valaki lepedőt kerített, hogy legalább a legyektől óvják a tetemet. Közben az elhunyt fia is odament az orvos portájára, de hiába. A rendőrök egyre dühösebbek lettek, végül egy mezőkövesdi orvost hívtak a helyszínre, aki megállapította: a férfi halott, bűncselekményre semmi nem utal. Kitöltötte a hatoldalnyi jelentést is. Ekkorra a hőség miatt a holttest fölpüffedt.

Az eset sokakat fölháborított a faluban már csak kegyeleti okokból is, de névvel senki nem akart megszólalni, mert nem akarnak „az orvossal ujjat húzni”. A polgármester – mint mondta – maga is elfogultságot jelez, mert ő meg Keszthelyi Gyula betege.

Kovácsy Zsombor

Keszthelyi Gyula eljárásáról a mezőkövesdi rendőrkapitány tájékoztatta az ÁNTSZ-t, a falu polgármesterét, valamint a Magyar Orvosi Kamara megyei etikai bizottságának elnökét. A háziorvos pedig naponta teszi közzé az interneten az ügyben keletkezett iratokat: kommentál és küzd. Újabb és újabb jogszabályokat ás elő és azt mondja: nem helyes, ha az orvos a saját páciense halottvizsgálatát végzi el. Idézi azt a sajtóhírt, amely szerint Angliában egy Harold Shipman nevű háziorvos a betegeit morfiumtúladagolással ölte meg. Shipmant Nagy-Britannia történetének egyik legveszélyesebb sorozatgyilkosaként tartják számon. Keszthelyi Gyula szerint semmi garancia nincs arra, hogy ez Magyarországon ne történhetne meg.

Kovács József bioetikus úgy véli: alapvetően a bizalmi elvből kellene kiindulni, vagyis abból, hogy az orvosok rendesen látják el a betegeiket. Az orvos munkájának pedig része a halál beálltának megállapítása. Más kérdés – tette hozzá –, hogy a munkáját ellenőrizni kell. De erre szerinte a statisztika alkalmas, amelyből kiderülhet, hogy melyik körzetben mekkora a halálozási arány, és vannak-e feltűnően kiugró értékek. Úgy véli, a halál megállapítása orvosi feladat, hiszen azt egy laikus nem tudja megítélni, hogy valaki „csak nem reagál” az ingerekre, vagy valóban meg is halt. Az orvosnak menni kell, ha egy ilyen helyzetben hívják. Ha az ember mégsem halt meg, akkor nyilván olyan súlyos az állapota, hogy szüksége van orvosi ellátásra.

Vokó Zoltán epidemiológusnak nincs tudomása arról, hogy bárki vizsgálná a körzetek megbetegedési, halálozási mutatóit, illetve, ha a különböző helyeken esetleg keletkeznek is ilyen adatok, azokból nem könnyű az ellátás minőségéről következtetéseket levonni. Abban tehát igaza van Keszthelyi Gyulának, hogy nincs független kontroll az orvos munkája felett.

A Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének egyetemi adjunktusa, Dósa Ágnes szerint a hatályos rendelkezések szerint a háziorvosnak ki kellett volna mennie a halottvizsgálatra. Azt ugyanakkor elismeri, hogy rengeteg probléma van a közterületes halottak ellátásának szabályozásával és gyakorlatával, továbbá igazat ad Keszthelyi Gyulának abban is, hogy akár összeférhetetlenségi problémát is jelenthet, ha a háziorvos a saját betege halottvizsgálatát végzi. Csakhogy „jogi reformot mégsem úgy kéne csinálni, hogy a halott órákra ottmarad a helyszínen a tűző napon”.

Optimális helyzetben – ha bűncselekmény gyanúja nemmerül fel – a rendőrségnek a patológiára kellene az ilyen halottat beszállíttatnia, és a halottvizsgálatnak ott kellene megtörténnie, így összeférhetetlenségi probléma sem merülne fel, és a patológus szakszerűbben, nagyobb gyakorlattal végezhetné el a vizsgálatot, mint a háziorvos. Ha bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor bűnügyi orvosnak kell a közterületen az elhunytat vizsgálni. Kovácsy Zsombor ügyvéd, az Egészségbiztosítási Felügyelet egykori elnöke szerint sem helyes, hogy az orvos dönthet arról, kér-e további vizsgálatot a halál okainak tisztázására. Ez lehetőséget teremthet arra, hogy saját hibáját eltussolja. „A jelenlegi szabályozás olyan kompromisszum, amiről tudjuk, hogy rossz, de jobb megoldás egyelőre nem látszik”, mondja.