Tállai András elmondta, hogy a településfejlesztés- és üzemeltetés, a területrendezés és a helyi sportélet változatlanul a helyhatóságok kompetenciájába tartozik. Mindez az új önkormányzati törvény korábban nyilvánosságra hozott koncepciójából már nagyjából kiderült.

Újdonság viszont, hogy a később kialakítandó járásokban közös önkormányzati hivatalokat állítanának fel. Tállai hangsúlyozta: a települések sem maradnának apparátus nélkül, de a helyi önkormányzatokat ezek a hivatalok szolgálnák ki. Az eredeti koncepció szerint közös hivatalt csak a kétezer főnél kisebb településeken kellene létrehozni, míg helyben kirendeltségek működtek volna.

A szakmát is meglepte, de tulajdonképpen lehetett sejteni, hogy a megyei önkormányzatok feladatainak tervezett változása érintheti a közgyűlések megválasztásának módját. A megyék a korábbi koncepció szerint meghatározó szerepet töltenének be a területfejlesztésben, és ehhez az egyes településeken keletkező adóbevétel egy részét központosítanák. A kormány szerdán döntött arról, hogy a járási székhelyek polgármesterei automatikusan a közgyűlés tagjává válnak, így közvetlen beleszólási jogot kapnak az átengedett bevételek felhasználásába.

Ugyanakkor megszűnik a megyei jogú városok különállása, amelyek lakossága az önkormányzati választásokon eddig nem szavazott a megyei listákra. Ezek a települések járási székhellyé is válnak, így a megyei közgyűlésben várhatóan 2014 után már képviselettel rendelkeznek majd.

A jövőben fokozottan ellenőrzik az önkormányzatok hitelfelvételeit – figyelmeztetett Tállai. A települések a bevételeiket viszont újabb helyi adók kivetésével növelhetik – már ha a lakosság képes még többet fizetni. Kérdéses azonban, hogy mi lesz azokkal az adóbevételekkel, amelyek egy részéből a helyhatóságok eddig például az általános iskolák fenntartását finanszírozták. Ha ezeket helyben hagyják, az eddig e célra biztosított állami támogatást harmadávalfelével kell emelni, mert a normatívák a tényleges költségeket jó ideje nem fedezik már.

Tállai András