Fetser János volt MSZP-s képviselő, 2006-ig Orosháza polgármestere, már 2007. október 15-én, az Országgyűlés költségvetési vitájában időzített bombának nevezte az önkormányzati kötvénykibocsátást. Úgy fogalmazott: pletykaszinten elhangzik, hogy a kötvénykibocsátásra nagy összegű jutalékokat fizetnek ki a bankok. 2008. november 7-én, szintén a költségvetés parlamenti vitájában az orosházi MSZP-s képviselő javasolta a Gyurcsány-kormánynak, hogy kezdeményezzék a PSZÁF-nál a közvetítői jutalékok kivizsgálását.

Érdeklődésünkre Fetser most elmondta: a 2006–2010 közötti ciklusban az MSZP-frakcióban többen javasolták ugyanezt, ám a kormány nem lépett az ügyben. Az akkori kormánypártok ugyan nem voltak abban a helyzetben, hogy megváltoztassák az önkormányzati törvényt, de a PSZÁF révén beleláthattak volna, kinek fizették ki a bankok a hatalmas közvetítői jutalékot. Esetleg abba is, hogy mennyi ment tovább ebből a pártok kasszáiba. Hat százalék körüli közvetítői jutalékról lehetett hallani, 10–12 milliárd forint esetében ez 600-700 millió forint. Mivel a Gyurcsánykormány nem lépett semmit, egyre több MSZP vezette önkormányzat – Miskolc, Pécs, Ajka és Szombathely – adta a fejét kötvénykibocsátásra.

Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere úgy nyilatkozott a Népszabadság 2007. augusztus 16-i számában: 2006 áprilisában két banknál összesen 12 milliárd forintos keretet nyitottak. A pénznek csupán egy részét kellett felhasználniuk, korábban felvett, kedvezőtlenebb kamatozású hiteleket váltottak ki vele. A többit befektették, és csak a forintnak a svájci frankhoz viszonyított árfolyamváltozásából több mint egymilliárd forint bevétele származott a városnak.

A közvetítői jutalék nem tévesztendő össze azzal a sikerdíjjal, amelyet a kötvényt kibocsátó önkormányzatok bizonyos tanácsadó cégeknek azért fizettek, hogy az alacsony kamatú svájcifrank-alapon kibocsátott kötvényt a jóval magasabb kamatú forintban fialtassák.

Botka László, Szeged polgármestere 2011. április 4-én vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, mivel szerinte „a fideszes vezetésű helyhatóságok összehangolt politikai akció eredményeként bocsátották ki a kötvényeket”. Botka szerint feltűnő volt, hogy a nagy összegű kötvényt kibocsátó önkormányzatok – kívülről nézve indokolatlanul – közvetítő cégeket vettek igénybe, rendszerint ugyanazt a néhányat. A vizsgálóbizottságból nem lett semmi – Botka szerint azért nem, mert az MSZP-sek túl kevesen vannak ahhoz, hogy jogosan kezdeményezzék egy ilyen testület megalakítását.

Megkérdeztük a PSZÁF sajtóosztályától, vannak-e, illetve ha az eladósodás okainak felderítése érdekében igényelné valaki, szerezhet-e adatokat a felügyelet arról, hogy a bankok a kötvénykibocsátások esetében mekkora közvetítői jutalékot fizettek ki, kinek és milyen ellenszolgáltatás fejében. „A felügyelet szigorúan betartva a jogszabályokat, adott vizsgálati célhoz kötötten szerezhet banki adatokat, amelyek az önkormányzatokhoz mint banki ügyfelekhez kapcsolódnak” – írták. Arra, hogy a PSZÁF-nak van-e joga és lehetősége információkat szerezni arról, hogy jelenleg folynak-e pénzpiaci vagy egyéb kockázatos műveletek a kötvénykibocsátás révén az önkormányzatokhoz került összegekkel, azt a választ kaptuk: az önkormányzati pénzekkel összefüggő műveletekről a képviselő-testület dönthet, ezt a PSZÁF nem befolyásolhatja. A banki vizsgálatok kapcsán a felügyelet tudomást szerezhet ilyen tranzakciókról, de az információkat a banktitok szabályai szerint kell kezelnie.

Az ÁSZ is vizsgálhatja a kötvénykibocsátások törvényességét. A számvevőszék elnöke még 11 évig az a Domokos László, akinek vezetése alatt a Békés Megyei Közgyűlés közel 11 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényt.