Kormányzati önéletrajz sátánisták, terroristák ellen
Ha viszont megvannak azok a fránya önéletrajzok, minek vegzálnak több tízezernyi közszolgát?
Valamikor a rendszerváltozás küszöbén a hivatalnokok és az egyenruhások egyszer már újraírhatták ezeket a papírokat – legalábbis azok, akik fontosnak tartották, hogy eltüntessék esetleges pártállami kötődésük nyomait.
Sokan viszont nem foglalkoztak vele, mert tudták: úgyis utánajárhatnak, ki volt MSZMP-tag, állambiztonsági tiszt, munkásőr vagy önkéntes rendőr.
Most nyilván nem erről van szó, csupán egy formanyomtatvány kitöltetésével szeretnék egységesíteni a személyzeti adatbázist. De megint csak felvetődik: miért kell emiatt a kormánytisztviselőket vegzálni? Az alkalmazottaknak azok a személyes adatai ugyanis, amelyekre a hivataloknak szüksége lehet, már számítógépen vannak. Az egyéni kompetenciákat pedig – mert többek között arra is kíváncsiak – a vezetők úgysem az önbevallás alapján állapítják meg. Igaz, azt tényleg nem tudni, ki milyen titkos gyülekezet tagja. De vajon mire számít, aki az önéletrajzminta kormányzati portálon nyilvánosságra hozott tervezetébe – amelyben ez a sületlenség még nem szerepelt – az előkészítés valamely későbbi fázisában becsempészte a kérdést: „Tagság titkos társaságban”.
Talán csak nem arra hajtanak, hogy a kormánytisztviselői karban tömegesen fedik fel magukat az ott szolgáló szabadkőművesek, templomosok, rózsakeresztesek, maffiózók, al-Kaida-tagok és sátánisták?