A munkaadóknak tetszik az új munka törvénykönyve
Az egyeztetésen a már megszüntetett Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalát alkotó kilenc szervezet képviselői vettek részt. A szaktárca utóbb közleményben szögezte le: a hatályos munkatörvényt meg kell változtatni, és e mostani tervezet – amelyet a szakszervezetek egyöntetűen elutasítanak – alapvetően jól szolgálná a vállalkozások érdekeit, csökkentve az aránytalan, esetenként túlzott munkavállalói kedvezményeket, kellő rugalmasságot biztosítva a munkaadóknak. A mostani „zavaros, átgondolatlan” törvényi szabályozás helyébe lépve az új munka törvénykönyve a jogbiztonságot szolgálja.
A munka törvénykönyve a munka világának alkotmánya, meghatározza a mindennapokat, ezért racionálisnak és világosnak kell lennie – mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Munkaadók és Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára, aki szerint a kétórás, intenzív megbeszélés konstruktív, politikai felhangoktól mentes volt. A munkaadók – közölte – érdekeltek az új munkatörvény létrehozásában, mert amikor a jelenleg hatályos jogszabályt megalkották, akkor nagyüzemi, állami gazdasági rendszer volt, ma pedig úgy százezer mikrovállalkozás működik.
Ideje tehát – idézzük – 19 év után nem tovább foltozgatni, hanem kicserélni a kabátot. Dávid Ferenc leszögezte: a munkaadók nem szeretnék, ha a tervezetet, ahogy azt a szakszervezetek követelik, a kormány visszavonná, mert abban számos régi kérésük szerepel. Így nagy terhet ró rájuk a szakszervezeti munkaidő-kedvezmény pénzbeni megváltása. Érthetetlennek tartják továbbá, hogy a most hatályos törvény nem szabja meg, mennyi munkajogi védelmet élvező szakszervezeti tisztségviselő legyen egy vállalkozásnál. Szerintük tarthatatlan, hogy közpénzből fenntartott nagyvállalatoknál több tucat szakszervezet legyen.
– Nem gondolom, hogy lehetetlenné kell tenni a szakszervezeteket, a vállalkozások érdeke is, hogy olyan emberekkel tárgyaljanak, akik felkészültek és van hátterük, de az nem tartható tovább, hogy a dolgozók jó része védett és kedvezményezett legyen. A törvénytervezet ezt a helyzetet próbálja rendbe tenni – mondta a főtitkár.
A munkaadók javaslatai közt szerepel, hogy a táppénzhez hasonlóan a munkáltató által kifizetett betegszabadság-pénzt is maximálják, elutasítják a védett kor megszüntetését, de fontosnak tartják, hogy az irányadó a nyugdíjkorhatár előtti öt év legyen. Határozottan ellenzik újabb fizetett ünnepnapok bevezetését, és szeretnék, ha lehetőség nyílna a szabadságnapok görgetésére is. Javasolják a ki nem vett szabadságok pénzbeni megváltásának lehetőségét, ezt azonban a kormány képviselője nem tartotta reális kérésnek.
A munkáltatók a szakszervezetekkel ellentétben nem tartják fontosnak a politikai konzultációt a tervezetről, mert álláspontjuk szerint a kormány és a parlament felelőssége, hogy mérlegelje a változtatás ésszerűségét.
Méltatlanság miatti kirúgás Méltatlanság miatti kirúgás
Az Alkotmánybírósághoz fordultak közszolgálati szakszervezetek, mert álláspontjuk szerint alkotmányellenes a köztisztviselők és kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvények azon rendelkezései, amelyek lehetővé teszik a jogviszony megszüntetését a „méltatlanság” és a „bizalomvesztés” alapján – közölte a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete. A szakszervezetek szerint a méltatlanság és a bizalomvesztés alapján történő elbocsátás sérti a jogállamiság elvét, ellentétes a munkához és a közhivatal viseléséhez való joggal, alkalmazása sérti az emberi méltósághoz való jogot, és elfogadhatatlanul korlátozza a bírósághoz fordulás jogát is – írták a közleményben. Az érdekképviseletek álláspontja szerint alkotmányellenes a köztisztviselők napja – mint munkaszüneti nap – megtartására vonatkozó azon szabály is, amely szerint „az ügyfélszolgálati feladatok ellátásával összefüggő munkakört betöltők részére” július 1-je nem munkaszüneti nap.
