„A Széll Kálmán Alapítvány már nem interaktív fórum Orbán Viktor számára, hanem pusztán háttérintézmény. Vannak olyan alapítványi kurátorok, akik úgy érzik, hogy a miniszterelnök a gazdaságpolitikai kormánydöntések meghozatala előtt már nem igényli a gazdasági elitklub szakértelmét” – ilyen vélemények, „morgolódások” jutottak el lapunkhoz. Az alapítvány egyik prominense azt mondja, „néhány kurátor eljutott a lemondás határára, mert a miniszterelnök meglazította a kapcsolatot a grémiummal”. Információink szerint egy új és „régi, nagy befolyással bíró kurátor is” fontolgatja a lemondását. Állítólag volt olyan eset is, hogy Orbán Viktort hiába várták egy kötetlen beszélgetésre, a miniszterelnök késő estig sem érkezett meg.

Orbán Viktor: Hosszú éveken keresztül egyfajta hátországot adott nekünk ez az alapítvány

Mindez azért is okozhat meglepetést, mert Orbán Viktor a múlt ősszel kormánya második akciótervét éppen az alapítvány rendezvényén ismertette a Millenárison, és akkor méltatta az alapítványt: „Először is hadd mondjam el, hogy hálás vagyok a Széll Kálmán Alapítványnak, nemcsak ezért a meghívásért, hanem azért is, sőt elsősorban azért, mert az elmúlt években, amikor másfajta szelek fújtak még Magyarországon, más kordivat hódított, akkor képes volt összegyűjteni azokat az embereket, akik a gazdasági életben érdekeltek, az eszméik nem álltak távol a mi gondolkodásunktól. Ez akkortájt egyébként nem volt kockázatmentes tény. Hosszú éveken keresztül egyfajta hátországot adott nekünk ez az alapítvány; szellemi értelemben adott nekünk hátországot.” (A miniszterelnök e rendezvényen jelentette be, hogy válságadókat vetnek ki a telekommunikációs cégekre és a nagy kereskedelmi láncokra is a bankok után. (De a miniszterelnök akkor, a Széll Kálmán Alapítvány előtt beszélt először a magánnyugdíjkasszapénzek „einstandolásáról” is.)

Az szintén „emelt” a Széll Kálmán társaság presztízsén (és az ismertségén), hogy a második Orbán-kormány reformintézkedési akciótervét az alapítvány rendezvényén, az Aranytíz művelődési központban ismertette március elsején Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Arról nem is beszélve, hogy a szerkezeti reformok kötete a Széll Kálmán Terv nevet viseli. Sőt egyes alapítványi tagok részt is vettek a terv kidolgozásában.

Az alapítványnak egyelőre nincs honlapja; egyes források szerint 300, mások szerint hatszáz tagja van a zártkörű gazdasági klubnak, mely egyértelműen a konzervatív térfélen dominál, és Budapesten kívül vannak társaságok Szegeden (Martonyi János külügyminiszter, illetve Dux László oktatási helyettes államtitkár „vonzáskörzete”), Békéscsabán, Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Nyíregyházán, Székesfehérvárott is. Általában kéthavonta tartanak „összejöveteleket”. Ezeket egy kormányzati szereplő szerint úgy kell elképzelni, mint egy „gazdasági szalont”, vannak előadások, kötetlen beszélgetések, borozgatások és vacsora is. Orbán Viktor évente egy alkalommal tette tiszteletét az alapítvány zárt rendezvényén, de mostani kormánya miniszterei közül többen is tartottak előadást az elmúlt évek során.

Az alapítványról a 2006-os választások előtt szivárogtak ki hírek; mégpedig akkor, amikor Orbán Viktor Fidesz-elnök (szigorúan zárt ajtók mögött) az óbudai Aquincum Hotelben beszélt a Széll Kálmán társaság előtt reformelkötelezettségéről. A társaságot Csák János volt Mol-elnök alapította 2003 november–decemberében. A kuratórium akkori tagjai: Madarász László volt Postabank-elnök, Sikó Anna, Vízkelety Mariann, aki Orbán Viktor gazdasági miniszterelnöki főtanácsadója volt az első Fidesz-kormány alatt, és Fodor István, az Ericsson egykori magyar cégvezetője. A 2010-es választások és a Fidesz-győzelem után Vízkelety Mariann a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára, Madarász László a Malév felügyelőbizottságának elnöke lett, Csák János londoni nagykövet, Martonyi János pedig külügyminiszter lett. (Az alapítványhoz tartozók közül többtucatnyian kormányzati intézményekben kaptak munkát.) Év elején a külügyminiszter és Vízkelety Mariann helyett Lantos Csabát, az OTP egykori vezérigazgató-helyettesét, Horváth Gábor ügyvédet, Kovács Zoltán üzletembert, Varga Péter Pál gerincgyógyászt, az Országos Gerincgyógyászati Központ tulajdonos-főigazgatóját és Bánhegyi Zsófiát, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs igazgatóját választották kurátornak.

Az elnök Lantos Csaba lett, akit meglepett a hír, miszerint a kuratórium több tagja is fontolgatná lemondását. Az üzletember tegnap lapunknak azt mondta: neki még senki sem jelezte, hogy lenne ilyen szándéka. – A kuratóriumból eddig csak az távozott, aki időközben kormányzatban szerepet vállalt. Bárki feleslegességérzése azért is érthetetlen, mert a Széll Kálmán Alapítvány még soha nem kapott akkora publicitást, mint az idén, igaz, nem is kereste. A kormányfő tavaly az alapítvány rendezvényén jelentette be 29 pontos gazdaságélénkítő csomagját, később a kormány egyéves munkáját is ezen a fórumon értékelte – tette hozzá.

Arra, hogy mit gondol, érdemi partnere-e Orbán Viktor kormányfőnek a Széll Kálmán Alapítvány, Lantos Csaba azt felelte: a kérdést sem érti, hiszen egy független alapítványról van szó. Senki előtt nem titok, hogy a tagok közül ki hol áll. Orbán Viktor évente egyszer, függetlenül attól, hogy miniszterelnök volt vagy sem, részt vett az alapítvány vacsoráján, és ezt a hagyományt a jövőben is folytatni fogják. „Tehát van együttműködés, de azt túlzás lenne állítani, hogy ez a kormányzati politikának része lenne. Mindössze van egy hely, ahol ki és meg lehet beszélni a gondolatokat, és fontos a ma kormányon lévőknek és az alapítványnak is. Ez az, amiért az intézmény fenn fog maradni” – mondta Lantos Csaba.