Vadai azt mondta, ha tudná, sem mondhatná meg, hogy ki a gyanúsított abban az ügyben, amelyben kihallgatták. Nem tudja, kik és miért titkosították az eljárást, amit ő – döntően az ügyészek kérdéseiből – megtudott az ügyről, az alapján egyetlen napra sem látja indokoltnak titkosítani az iratokat.

Röviddel Vadai előtt a katonai ügyészek egy szintén titkosított ügyben tanúként hallgatták ki Gulyás Józsefet, aki az előző parlamenti ciklusban az SZDSZ képviselőjeként volt tagja a nemzetbiztonsági bizottságnak. A Népszabadság úgy tudja, az elmúlt hetekben a Budapesti Katonai Ügyészség az Országgyűlés előző ciklusban hivatalban volt nemzetbiztonsági bizottságának más tagjait is kihallgatta. Többeket megkerestünk, közülük egyedül Mécs Imre vállalta a nyilatkozatot. Azt mondta, őt – egy udvarias beszélgetés keretében, ahol inkább szaktanácsadónak, semmint tanúnak érezte magát –arról kérdezték, hogy tudott-e a bizottság olyan esetekről, amikor állami szervek képviselőket hallgattattak le?

– Én azt feleltem, hogy szerezzék meg a szükséges engedélyeket, és akkor húsz évre visszamenően átnézhetik a bizottság zárt üléseinek jegyzőkönyveit.

A törvény úgy szól, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell a parlament nemzetbiztonsági bizottságát, ha képviselő vagy annak hozzátartozója ellen titkosszolgálati eszközöket alkalmaznak. Örök vita a képviselők és a titkosszolgálati mindenkori szakmai és politikai vezetése között, hogy mi a teendő akkor, ha a lehallgatási engedélyben megnevezett illető egy képviselővel beszél telefonon? A törvény betűje szerint ilyenkor nem kell tájékoztatni a bizottságot, bár a képviselők –mint azt néhány botrányos eset is mutatja – nehezen viselik, ha kiderül, rögzítették a beszélgetésüket egy olyan valakivel, akiről „nem is gondolták volna, hogy lehallgatják”.

Vadai és Gulyás szűk másfél évig, 2006 és 2007 tavasza, Vadai honvédelmi államtitkárrá történt kinevezéséig voltak együtt tagjai a bizottságnak. Ez idő alatt viszont több olyan eseménysorozat is történt, amellyel kapcsolatban felvetődhet a „képviselők törvénytelen (de legalábbis vitatható) lehallgatásának lehetősége”. A 2006-os őszi események után titkosszolgálati forrásokból derült ki, hogy egy fideszes képviselő rendszeresen beszélt telefonon a radikális jobboldal egyik emblematikus alakjával, egy bloggerrel. Másfelől 2007 elején már folyhattak azok a titkos műveletek is, amelyek az UD Zrt.-ügy kirobbanásához vezettek, s amelyek keretében az UD Zrt. vezetőjének és két fideszes képviselőnek a telefonbeszélgetéseit is rögzítette a titkosszolgálat.

A képviselők nem kívántak részleteket elárulni a kihallgatásukról, amelyek közül – mint az érintettektől megtudtuk – nem mindet titkosították, így csak valószínűsíthető, de egyáltalán nem biztos, hogy az előző parlamenti ciklus valamennyi nemzetbiztonsági bizottsági tagját ugyanabban az ügyben hallgatták ki, ami feltehetőleg az előző kormányciklus ellenzéki képviselőinek titkosszolgálati megfigyelésével, lehallgatásával függhet össze.

Ha tudná, sem mondhatná meg, hogy ki a gyanúsított abban az ügyben, amelyben kihallgatták