A kormány nem akar kitelepítést
Ennyit a politikai sziporkákról, nézzük inkább, mit lehet tudni a Szociális Családiház-építési Program néven futó, nagy vihart kavart tervről. Bukodi Károly, Ócsa fideszes polgármestere szerdán még arra várt, hogy megszülessen a kormánydöntés. Valószínűleg örülne, ha minden kívánsága ilyen gyorsan teljesülne: csütörtökön már meg is jelent a Magyar Közlönyben a programról szóló kormányhatározat.
A kiemelt jelentőségű ügyként kezelt beruházás keretében összesen ötszáz családi házat terveznek felépíteni az Ócsa külterületén lévő állami tulajdonú területen, egy közmű nélküli szántóföldön. Ebből első ütemben nyolcvan épület készül el, közmunkások bevonásával. A házak mérete – a beköltöző családok létszámától függően – negyven és nyolcvan négyzetméter között mozog majd. Az ezer négyzetméteres telkek lehetőséget nyújtanak „házikerti növénytermesztésre”.
A választás nemcsak azért esett a fővároshoz közeli Ócsára, mert itt kellően nagy állami földterület található, hanem azért is, mert – így az indoklás – legnagyobb számban Budapesten és az agglomerációban élnek bajba jutott hitelesek. Egyelőre kérdés, hogy az érintettek körében mekkora érdeklődés mutatkozik az ajánlat iránt, és azt sem tudni, milyen szempontok alapján válogatnak majd a jelentkezők közül. A bérleti szerződések tartalmáról viszont a kormányhatározat alapján már fogalmat alkothatunk: a beköltöző devizakárosultaknak vállalniuk kell például, hogy fizetik a közüzemi díjakat, részt vesznek a közfoglalkoztatásban, betartják az együttélési szabályokat. A Belügyminisztériumban tartott tájékoztatón Szaló Péter helyettes államtitkár elmondta, hogy az előkészületekre idén 775 millió forint áll rendelkezésre, a program teljes költségvetése négy- és hatmilliárd forint közé tehető. Az összeg attól függ, hogy végül milyen műszaki megoldásokat választanak. Az első ütemmel (tehát nyolcvan ház felépítésével) jövő év március 31-ig végeznek, de arra a kérdésünkre, hogy az ötszáz házra érvényes teljes programot mikor szeretnék befejezni, nem kaptunk konkrét választ. Leginkább az igényektől függ.
Úgy látszik, sok igazsága volt annak a név nélkül nyilatkozó ócsainak, aki a minap kijelentette: „Nekünk ebbe nincs beleszólásunk.” A város vezetői és a kormány képviselői csütörtökön kidolgoztak egy (még nem publikus) keretmegállapodást, amit a polgármester az ócsai képviselő-testület elé terjeszt – ennek azonban nincs különösebb jelentősége. A polgármester szerint a város nem akarja megakadályozni a beruházást, ugyanakkor elismerte: ha akarná, akkor se tudná.
A Belügyminisztérium sajtóosztálya pontokba szedte, hogy a telep létrehozása – a tárca szerint – miért jó a városnak, és miért jó a beköltözőknek. Az érvek között szerepel, hogy Ócsa „vitathatatlanul pozitív színben fog feltűnni az ország közvéleménye előtt”. Az utolsó pont így szól: „A Belügyminisztérium garantálja, hogy a közrend és közbiztonság az építkezés ideje alatt és az után is fennmarad. Ezután sincs senkinek félnivalója Ócsán, aki a törvényeket tisztelve éli életét.”
