Sürgősen kell a csődközelben lévő BKV-nak az állam 9 milliárdja
Időutazásra hívja a fővárosiakat a BKV. Retrojáratként ötven éve gyártott, a forgalomból csaknem harminc éve kivont Bengáli becenevű, házilagos gyártású villamosokat állít ismét szolgálatba Budapesten, bár nosztalgiázásra a még rutinszerűen futó öreg trolik, metrókocsik és városszéli villamosok is bőven kínálnak alkalmat. De egyelőre legalább járnak. Eljöhet az idő, amikor ez is kérdésessé válik. Ha augusztus végéig nem érkezik meg a kormány által ígért kilencmilliárd forintos extra támogatás, a BKV fizetésképtelenné válik – állítja Atkári János, Tarlós István főpolgármester pénzügyi tanácsadója. A mentőövről kormánydöntés van, ám a pénz még nem érkezett meg.
Márpedig a közlekedési cég régi hiteleinek megújítására nincs mód, új kölcsönt pedig csak állami garanciavállalás mellett kaphatna. A bankok óvatosak, hiszen 2012 márciusában lejár a cég közszolgáltatói szerződése. Az új, jogérvényes és üzletileg korrekt kontraktushoz pedig sok feltételnek kellene teljesülnie, többek között módosítani kell a személyszállítási törvényt. A BKV pénzügyi helyzete nem stabilizálható, amíg a megrendelő nem biztosítja teljes körűen a valós költségek fedezetét. A jelenlegi, az uniós csatlakozás idején megkötött szerződésben ezt nem sikerült kikényszerítenie a cégnek. Nem véletlenül, hiszen évi negyvenmilliárd forint többletforrásról lenne szó. A főváros ennyit képtelen kigazdálkodni.
A városvezetés minden erejét latba vetve próbál új finanszírozási konstrukciót kicsikarni a kormánytól. Nemhiába van jó nexusban Orbán Viktor miniszterelnökkel Tarlós István – a kormányfő egyre-másra gesztusokat gyakorol. A tartós rendezéshez az illetékes szaktárcával lenne szükség jogszabályi garanciával megpecsételt egyezségre, ám Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az elmúlt hónapokban tárgyalni sem volt hajlandó a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) reformtervezetéről. Augusztus elején azután utasítást kapott rá.
A kormány – a költségvetés újbóli kényszerű módosítása ellenére – döntött a MÁV 300 milliárdos és a BKV 78 milliárdos adósságának átvállalásáról, egyúttal felszólította az érintett minisztereket, hogy kezdjenek tárgyalásokat a jogi és pénzügyi feltételekről, valamint készítsenek tervet a cégek költséghatékony átalakítására, egy új nemzeti közlekedési irányító szervezet felállításával elérhető megtakarításra, a jelenlegi díj- és kedvezményrendszer újragondolására, illetve az adósság későbbi újratermelődését megakadályozó működési modell kidolgozására. Mindezt szeptember végére.
A minisztérium ennek hatására tárgyalásokba bocsátkozott a BKK tervezetének legalább néhány eleméről. Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan melyek ezek, a felek nem kívántak részleteket közölni. Annyi tudható, hogy a tárgyalások egyik központi eleme a Nemzeti Közlekedési Holding, lévén a BKV helyzete aligha rendezhető a MÁV és a Volán-társaságok nélkül. A tárca, mint hírlik, nem szívesen venné be a pénznyelőként elkönyvelt BKV-t a csapatba.
Egyelőre nem sok hajlandóság mutatkozik a fővárosi közösségi közlekedés jelenleginél nagyobb arányú állami finanszírozására sem. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény tervezete szerint továbbra is a főváros feladata marad, hogy megtérítse a helyi közösségi közlekedés működtetésének bevételekkel nem fedezett költségeit. A viteldíjak megállapítása önkormányzati hatáskörben maradna, a kedvezményekről viszont a kormány döntene. A bevételkiesést az állam ellentételezné, amit részben eddig is megtett. Ezenfelül támogatást nyújtana a bevételekkel nem fedezett, de indokolt költségekhez, ami szintén nem új elem, de összegét ezentúl a költségvetési törvénybe foglalnák.
Alapszabályként azt is rögzítenék, hogy az állami támogatás mértéke legfeljebb 25 százalékkal haladhatná meg az önkormányzati saját forrást. Összehasonlításul: az idén 32 milliárd forint normatív támogatást kap az államtól a BKV, míg a fővárosi önkormányzat a költségvetésében a működés támogatására nem, csak az amortizáció pótlására szavazott meg 11 milliárdot a BKV-nak.
