Újabb és újabb felmérések bizonyítják a közmédiumok hírműsorainak kiegyensúlyozatlanságát: legutóbb a Policy Solutions elemzése állapította meg, hogy az MR1-Kossuth Rádió Déli Krónikájának július 11-e és 24-e közötti műsoraiban háromnegyedes többségben voltak a kormánypárti témák. Mint írják, a csaknem 700 ezres hallgatottságú műsorban a belpolitikai tudósítások 74 százalékában esett szó a kormánnyal, a Fidesz–KDNP-s politikusokkal kapcsolatos történésekről. Az erős fideszes fölényhez hozzájárul az elemzés szerint, hogy a Déli Krónika nemcsak a sztártémákat (az új választási törvényt vagy az egyházügyi törvényt), de a máshol kevesebb visszhangot kapó kormányzati kezdeményezéseket (határon túli osztálykirándulásokat, kisiskolák újranyitását) is hosszabb riportokban mutatta be. Az ellenzéki pártok közül még az MSZP-ről esett a legtöbb szó: a belpolitikára szánt műsoridő 19 százaléka szólt róluk a vizsgált időszakban, a Jobbikról 6 százalékban került be hír, az LMP-t szinte teljesen mellőzte a Déli Krónika.

Ezzel a Kossuth nincs egyedül: nemrég a Republikon Intézet is hasonló kormányzati túlsúlyt mért – ők az m1, az RTL Klub és a TV2 esti híradóinak 29–30. heti műsorait vizsgálták. Az előző heti vizsgálataikhoz hasonlóan arra jutottak, hogy az összesen 2,5–3 millió embert elérő hírműsorokban a Fideszről szólt a politikai hírek több mint kétharmada, illetve hogy a kereskedelmi híradókban már a köztévénél is magasabb arányban jelentek meg a Fideszről szóló hírek.

A közszolgálati hírműsorok jobbratolódását egyébként maga a médiahatóság is mérte: már a 2010-es éves beszámolójukban rögzítették, hogy tavaly a kormányzati oldal médiahasználatában 2009-hez képest jelentős emelkedést lehetett regisztrálni (59-ről 66 százalékra): míg a parlamenti választásokig a Bajnai-kormány a szereplések kevesebb mint 60 százalékát tudhatta magáénak, addig az Orbán-kormány részesedése az év végéig 70 százalék fölött alakult, decemberben már a 75 százalékot is elérte.

A kormányzati politikusok már tavaly is a közszolgálati csatornákon nyilatkozhattak a leggyakrabban (70 százalékos arányban), de a kereskedelmi adókon részesedésük az évmásodik felében négyszer is elérte a 80 százalékot.

Ugyanez érvényes a politikusok beszédidejének eloszlására: a médiahatóság adatai szerint 2010-ben 69 százalék a kormányoldal prominenseihez kötődött, ami 2009-hez képest 13 százalékos emelkedést jelentett. A Bajnai-kormány és a szocialisták aránya az ATV Híradójában (72 százalék) és a Klubrádió hírműsorában (73 százalék) haladta meg a kétharmadot, de a műsorok felénél az ellenzék nagyobb teret kapott. A Fidesz választási győzelme után az előbbi két csatornán kívül (ATV: 58, a Klubrádió: 38 százalék) és a Neo FM esetében (68 százalék) nem érte el az Orbán-kormány részesedése a 70 százalékot. Az új kormányzat legnagyobb mérvű túlsúlyát a Class FM esetében lehetett mérni (95 százalék). A közszolgálati csatornák közül a Kossuth rádió hírműsoraiban az új Országgyűlés létrejötte után a kormányoldal jóval 80 százalék fölött szerepelhetett. A két legnézettebb hírműsorban áprilisig az ellenzék kapott nagyobb – 54 százalékos – teret a megszólalásra, májustól azonban már a kormánypárti politikusok beszédideje a háromnegyedes arányt is meghaladta.

Ez a trend az idén is folytatódott – derül ki a médiahatóság honlapján közzétett heti statisztikákból. Mind az MTV Híradóban, mind a Duna TV-n, mind pedig a Krónikában kétharmados vagy nagyobb többségben voltak a kormánypárti megszólalók, bár hetenként erős a szórás.

Az MTV rendre azzal érvel, hogy híradója kiegyensúlyozott: a médiahatóság méréseire hivatkozva állítják, hogy „az m1 esti hírműsora az elmúlt három hónapban is teljesítette a nemzetközi és a hazai szakma által megfogalmazott kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeit, ami azt jelenti, hogy kétharmad arányban a kormány és kormánypártok és egyharmad arányban az ellenzék képviselői kaptak szót a Híradóban”.

A médiahatóság hétről hétre méri a kormánytagok és a parlamenti frakciók összes szereplését a hírműsorokban, de egyrészt külön tünteti fel a kormányt és a pártokat, másrészt csak parlamenti politikusok említését, megszólalásait mérik, tehát például Tarlós Istvánét vagy Schmitt Pálét nem. De így is bőven megvan a kétharmada a kormányoldalnak: az idén – július 30-ig – a kormány és a kormánypártok 63 százalékos többségben voltak az m1 Híradóban (ahogy az ATV-n is), miközben a Duna TV Híradójában, a Déli Krónikában, sőt a TV2 Tényekben és az RTL Klub Híradójában is hetven százalék fölötti túlsúlyt mutat a kumulált statisztika. Alighanem először fordult elő, hogy a két kereskedelmi csatorna „behozta” az Echo TV és a Hír TV híradóit.

A nyolc hírműsor közül a szocialisták és az LMP-sek az ATV-n szerepelhettek a legtöbbet; a Jobbiknak az m1 Híradó szentelte a legnagyobb figyelmet, a KDNP-nek pedig a Duna TV.

A kormánytagok és a parlamenti frakciók élőszóbeli szereplésében is hasonlóak az arányok: az m1 Híradóban 70, a Dunán és a Déli Krónikában 75 százalékos a kormánypárti többség.

A befolyásosabb hírműsorok közül alighanem a Tények adatai a legmeglepőbbek: a július 31-ig eltelt harminc hétből huszonháromban haladta meg a kormányoldal túlsúlya a 70 százalékot, ebből tizenhárom héten a 80-at is. A rekord náluk 91 százalékos túlsúly volt. Az abszolút rekordot viszont – egyelőre –a Duna TV Híradója tartja: csaknem minden héten 70 százalék fölött volt a kormányoldal többsége náluk 2011-ben, öt héten át haladták meg a 90 százalékos többséget, júniusban állították fel a rekordot 96,6 százalékkal. A Duna TV annyiban is egyedülállónak mondható, hogy július utolsó hetében a kereszténydemokratáknak kétszer annyi szereplési lehetőség jutott, mint a szocialistáknak.

Az érintett médiumok, a médiahatóság és a független elemzők adatai között tehát jelentős eltérés nem mutatkozik, azonban az eltérő módszertan miatt kérdés, hogy vajon melyik fogadható el hitelesként. A médiahatóság adataiból például az kiderül, hogy a szocialisták hány százalékban szerepeltek, az már nem, hogy botrányokkal összefüggésben említették-e őket, vagy azért, hogy reagálhassanak egy kormánypárti bejelentésre.

Magyarán: a kétharmados kormányzati túlsúly rögtön máshogyan néz ki, ha nemcsak a Fidesz/MSZP szereplési arányait vesszük figyelembe, hanem azt is, hogy a szocialistákat legtöbbször negatív kontextusban szerepeltetik. A médiahatóság adatsoraiból nem olvasható ki, hogy milyen felvezetéssel, vágóképekkel, kommentárral tálalnak egy-egy ügyet; hogy – például a Szilvásy Györgyről szóló tudósítások esetében – „bilincsben vitték” (m1), vagy „szabadlábra helyezték” (RTL Klub) címmel mutatták-e a hírt. Másfelől a független elemzések a híradók nézettségével, a politikai hírek arányával is súlyozzák az adatokat, míg a médiahatóság egy kalap alá veszi a milliós nézőszámú, bulvárdominanciájú kereskedelmi híradókat a harmadakkora nézettségű, viszont politikai híreket nagyobb arányban közlő közszolgálatiakkal.

Abban viszont a hivatalos hatósági mérések és a független elemzők adatsorai is egybecsengenek, hogy a hírműsorok egyre kreatívabban értelmezik a médiaalkotmányban megkövetelt „sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatást”.