– Alapvető elv, hogy a büntetőjog területén nincs visszamenőleges hatályú jogalkotás – nyilatkozta lapunknak Szájer József EP-képviselő annak kapcsán, hogy Szijjártó Péter az ország „eladósítása” miatt Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt szocialista miniszterelnökök, valamint pénzügyminiszterek jogi felelősségre vonását vetette fel, miután a 2002–2010 közötti államadósság-növekedést vizsgáló albizottság jelentése szerint bebizonyosodott: az elmúlt nyolc év során eladósították az országot elhibázott gazdaságpolitikai döntéseikkel. Így az államadósság mértéke 2010-re a korábbi GDP-arányos 53 százalékról 80 százalékra emelkedett.

Szájer József szerint alapvető elv, hogy a büntetőjog területén nincs visszamenőleges hatályú jogalkotás

Az albizottság – melynek munkájában az MSZP és az LMP nem volt hajlandó részt venni – deklarálta: „az elkövetett bűn olyan súlyos, hogy meg kell vizsgálni nemcsak a politikai, de a jogi felelősség kérdését is”. Szijjártó Péter a köztévében azt mondta: „Értem persze, hogy ezek a döntések a múltban történtek, tehát visszaható hatállyal nem lehet jogszabályt alkotni. Csakhogy ezeknek a múltban megszületett döntéseknek a jelenben meg a jövőben is nagyon komoly következményeik vannak. És az mégsem megy, hogy mindenki viseli a következményeit, csak azok nem, akik előidézték ezt a helyzetet.” Ezért is kérték fel a költségvetési és az alkotmányügyi bizottságot, hogy az akkori szocialista–SZDSZ-es kormányok jogi felelősségre vonási lehetőségét is vizsgálják meg.

Szájer József meggyőződése: Szijjártó Péter sem gondol visszamenőleges hatályú büntetőjogi törvényalkotásra. Visszamenőleges hatályú büntetőjogi tényállást csak a nürnbergi perek esetén alkalmaztak – emlékeztetett. „De léteznek olyan tényállások a Btk.-ban, amelyek az elmúlt évek alatt is hatályosak voltak. És nem csak büntetőjogi szankciók lehetnek” – mondta a fideszes politikus, aki szerint a jogi megoldást meg lehet találni, ha például a társadalomnak okozott súlyos károk rendszerét áttekintik.

Gulyás Gergelynek, a Fidesz jogi szakpolitikusának is az a véleménye: fel sem merülhet a büntetőjog területén visszamenőleges hatályú jogalkotás. A képviselő hangsúlyozva, hogy nem szeretne elébe menni az alkotmányügyi bizottság vizsgálatának, úgy vélte: „egy magára valamit is adó jogállamban” indokolt az ilyen jelentős mértékű államadósság-növekedéshez vezető intézkedések vizsgálata. De az akkor hatályos Btk.-rendelkezések alapján. Gulyás Gergely „elvi szinten” a hűtlen kezelés, a hanyag kezelés és a számviteli fegyelem megsértése tényállás megvalósulásának a vizsgálatát említette.

A múlt héten Navracsics Tibor igazságügy-miniszter a Hír Tv-ben szintén úgy látta, hogy a jelenlegi büntető törvénykönyv tartalmazza azokat a tényállásokat, amelyek alapján megfelelő bizonyítékok esetén felelősségre lehet vonni volt miniszterelnököket az államadósság növekedése miatt. „Ez – jegyezte meg – nem példátlan Európában.” Bűncselekménynek számíthat a közpénzekkel való hűtlen, illetve hanyag kezelés mellett a nem valós adatszolgáltatás is. És szerinte szándékosságnak minősül az úgynevezett eshetőleges szándék is. „Vagyis, ha valaki tudja, hogy baj lesz, de úgy gondolja, hogy ezt úgyis meg fogja úszni. Ez esetben is megállapítható a szándékosság, ha vannak erre vonatkozó bizonyítékok.”

A miniszterelnökök számonkérése ellen tiltakozott az MSZP és az LMP is. A Financial Times (FT) brit gazdasági lap pénteken arról írt, hogy a magyar ellenzék szerint a tervezett perekkel a Fidesz a rivális szocialisták „szétzúzására” készül. Ha Gyurcsány Ferencet és másokat valóban sikerül bíróságon elítélni, az az FT szerint „nemzetközi precedenst teremtene arra, hogy politikusokat büntetőjogi felelősségre vonhassanak a politikájuk következményei miatt”.