Tegnapi számában a Magyar Nemzet a tervezetet ismertetve arról is említést tett, hogy az új felsőoktatási koncepciót „visszaadták”, amiből arra lehetett következtetni, hogy Hoffmann Rózsa oktatásért felelős kereszténydemokrata államtitkár újabb pofonba szaladt bele, és immáron többedszerre küldik vissza újragondolásra a felsőoktatási törvény általa kidolgozott koncepcióját.

Emlékeztetőül: Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár július elején azt mondta, hogy – idézzük – „eddig csak a felsőoktatási és a közoktatási törvénnyel maradt adós a kormány”. Hoffmann Rózsa pedig egy januári konferencián így okította a közönséget: „Nem tudom, ki honnan vette, hogy nem kerül májusig parlament elé az új közoktatási és felsőoktatási törvény, de minden gondolkodó embert arra buzdítok, hogy a megfelelő forrást használják a tájékozódásra.” Tévedett. Korántsem biztos azonban, hogy e mostani javaslatot valóban visszavonták, hiszen az most közigazgatási egyeztetésen van, a kormány pedig a tervezetet szeptemberben tűzi napirendre.

A kiszivárgott tervezetet az LMP tegnap élesen bírálta. „A tervezett intézkedések élesen szemben állnak euró pai uniós kötelezettségeinkkel és az ország érdekeivel”, fogalmaz a párt. „A hallgatói keretszámoknak a Széll Kálmán Tervben meghirdetett csökkentése, a költségtérítés megduplázása, az egyetemek számának felére csökkentése egyaránt a bejutás szándékos akadályozásának tekinthető, és kizárólag a spórolást szolgálja. A kormánypárt a szegények és az alsó középosztály kárára biztosítja a gazdagoknak kedvező egykulcsos adó pénzügyi fedezetét. Ezzel azonban a Fidesz százezrektől venné el a társadalmi felemelkedés esélyét”, olvasható a párt állásfoglalásában.

Bírálják továbbá, hogy az új koncepcióból kiolvasható számok szerint a kutatásra és a tudományos tevékenységre fordítható normatíva három év alatt a felére csökkenne. Ezzel „tudatlanságalapú társadalom épülhet”. Felhívják a figyelmet arra, hogy a felsőoktatás igazodik a munkaerő-piaci igényekhez, azonban ha a koncepcióban vázolt tervek szerint a képzési normatívát csökkenti a kormány, akkor éppen az egyetemek munka világára való érzékenységét számolják fel. „A „szociális népszavazás” során a Fidesz az ellenkezőjét ígérte annak, amire most készül. Ha a terveket végrehajtja, joggal mondhatjuk, hogy hazugsággal került hatalomra”, áll az LMP közleményében.

Bódis József FOTÓ: WÉBER TAMÁS

Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke a 36 milliárdos költségcsökkentési szándékról lapunknak úgy nyilatkozott, „az idei után egy további forráskivonás súlyos károkat okozna a felsőoktatásnak, mert meggyőződésem, hogy ez olyan ágazat, amelybe érdemes befektetni, hiszen ez egész Magyarországnak megtérül – anyagilag is – középés hosszabb távon”.

Arról, hogy az oktatásirányítás tervei szerint a fenntartási normatívát növelnék, és a hallgatók számától függő képzési normatívát csökkentenék, Bódis József azt mondja: azMRK már elkészített egy javaslatot a finanszírozás kreditalapú átalakítására. Ennek lényege, hogy a hallgatók tanulmányainak (feltételezett) költségeit nem a felvételi keretszámok és az aktuális hallgatói létszámok ismeretében javasolja elszámolni, hanem a hallgatók eredményes teljesítései alapján.

Az MRK elnöke finoman utalt arra, hogy a hallgatói létszámcsökkentés szembemegy az európai és a világtrenddel, illetve az EU 2020 stratégia magyar célkitűzéseivel is. Ebben azt vállalta az ország, hogy az elkövetkező tíz évben jelentősen növelni fogja a felsőfokú végzettségűek arányát. Szerettük volna a rektori konferencia álláspontját megtudni arról is, mi a véleményük a felsőoktatási törvény koncepció jából kiolvasható autonómiakorlátozásról. Erre azonban azt a rejtélyes választ kaptuk, hogy „a sok évszázados európai egyetemi hagyományok jelenthetnek e kérdésben kiindulási alapot”. Bódis József ugyanakkor egyetért azzal a tervezetből kiolvasható elképzeléssel, hogy a felsőfokú szakképzést elsősorban a főiskolák végeznék.

Ez év februárjában, egy Dunaújvárosban megrendezett konferencián került elő az az intézménytípus, amely Magyarországon eleddig ismeretlen volt. Az alkalmazott tudományok egyeteméről van szó, amelyről az eudlin.hu így ír: akár a főiskolai szektor „kiválósági” kategóriájaként, akár a főiskolák és az egyetemek között önálló kategóriaként működhetnének. A felnőttképzés főiskolákhoz delegálása éppen ezt a gyakorlatorientált „alkalmazott tudományt” erősíthetné, amellyel bizonyos, jelenleg elnéptelenedő vidéki főiskolák megmenekülhetnének a bezárástól.