A bankok által kezelt 426 milliárd forintos hitelállomány alig öt százalékával, 21 milliárd forint kölcsön törlesztésével volt valamilyen gond, miközben például a vállalatok esetében ez az arány 20, a háztartásoknál pedig 27 százalék. Vagyis a helyhatóságok hiteleik döntő többségét rendben, szerződés szerint törlesztik.

A külföldi valutában, például svájci frankban jegyzett kölcsönöknél az árfolyam alakulása az önkormányzatoknál is ugyanolyan nehézséget okoz, mint a lakossági vagy a vállalati ügyfelek esetében, a települések hitelállományának azonban csak a negyede devizaalapú. A legnehezebb helyzetben azok a helyhatóságok vannak, amelyek már egyébként is működésük fi nanszírozására vettek fel kölcsönt, márpedig az utóbbi években éppen az ilyen likviditási hitelek iránt nőtt meg a kereslet. Azok a települések, amelyek beruházási célú kölcsönüket törlesztik, könnyebb helyzetben vannak, ezeket a hiteleket ugyanis túlnyomórészt aMagyar Fejlesztési

Bank refinanszírozásával vették fel, s ezért most a devizahitelekre jellemző alacsonyabb kamatot fizetik, miközben az ehhez kapcsolódó árfolyamkockázatot nem kell viselniük.

A településeknek elsősorban nem is a hitelek törlesztése miatt akad gondjuk, hanem a kötvényeik miatt. Az utóbbi években több önkormányzat is kötvénykibocsátással igyekezett forráshoz jutni, és ezeket az általában svájci frankban jegyzett papírokat a jellemzően három-négy éves türelmi idő lejárta után idén, illetve 2012-ben kell elkezdeniük visszavásárolni. (A kötvények futamideje általában 15-20 év, és eddig csak a kamatokat fizették az önkormányzatok.) A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint június végén a helyhatóságok kötvényállománya 539 milliárd forint volt, vagyis lényegesen nagyobb, mint a hitelállomány. Az összesen 1017 milliárdos adóssággal szemben betétállományuk akkor 340 milliárd forint volt.

A Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke által a tőketörlesztés megkezdésének átalános, egy évvel történő elhalasztásáról szóló javaslattal kapcsolatban a Magyar Bankszövetségnél lapunknak azt mondták, hogy egy ilyen intézkedésnek azért nincs értelme, mert minden település helyzete más és más. Költségvetésük, eladósodottságuk mértéke, gazdasági helyzetük, a kibocsátott kötvények értéke, futamideje és kondíciói eltérnek egymástól, így a megoldás módja sem lehet egységes – fogalmazott Müller János vezető tanácsadó.

A bankszövetség ennek ellenére foglalkozik a kérdéssel, jelenleg egy egységes álláspont kialakításáról egyeztet a tagbankok vezetőivel – tette hozzá. Lapunk kíváncsi lett volna a kormány álláspontjára is – Gémesi György hozzájuk fordult ugyanis segítségért –, ám a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárságtól tegnap nem kaptunk választ.