A cívisek még 2024-ben is nyögik a hitelt

Habár a „megszorítás” kifejezést a kormányzati kommunikáció kerüli, Debrecenben maga Kósa Lajos fideszes polgármester használta e szót a város idei költségvetésének tervezésekor.

A mintegy 45 milliárd forintos főösszegű büdzsé előterjesztőjeként így fogalmazott: „a költségvetés kiadási oldalánálmegszorításokat kellett eszközölni”. Közölte: az önkormányzat belső tartalékai elfogytak, az intézmények finanszírozása egyre nagyobb forrást igényelne, amire fedezet nincs, ráadásul az állam egyre több feladatot rótt a város nyakába, de nem adott hozzá forrást. A cívisvárosban súlyos gond az iparűzésiadó-bevétel visszaesése is: a tavaly év végi adóelőleg-feltöltés 900 milliós bevételt eredményezett, ami messze elmarad a korábbi évek másfél milliárd körüli összegétől.

Debrecen adósságállománya jelenleg mintegy 27 milliárd forint, amit a városi cégeket működtető vagyonkezelő holding 11-12 milliárdos hitelállománya tetéz, megfejelve a helyi közlekedési vállalat milliárdos veszteségével. A város ebben az évben 5,4 milliárd forintot költ hiteltörlesztésre, az adósságszolgálat az összes kiadás 12 százaléka. Ez a szám statisztikai értelemben nem aggasztó, de miért van akkor szükség az említett „megszorításokra”?

A várost 1998 óta vezető Fidesz gazdaságpolitikájának legfőbb jellegzetessége a városi nagyberuházások megvalósítása volt: különböző cégekkel együttműködve új piacot, színházat, sportcsarnokot, kongresszusi központot, művészeti galériát építettek, de milliárdos hitelekből. Sok pénzt költöttek a veszteséges reptér és a mellette lévő ipari park fejlesztésére is. Kósa Lajos azzal érvelt a kölcsönökből finanszírozott beruházásösztönzés mellett, hogy a nagyberuházások milliárdokkal növelik a városi vagyont.

Mint mondta: az önkormányzat a finanszírozáshoz állandóan szükséges többletösszeget nem a beruházások drasztikus csökkentésével, hanem külső forrás bevonásával igyekezett előteremteni. Csakhogy nem láthatta előre a gazdasági válságot: az önkormányzat a hiteleit 2005-től kezdve svájci frankban vette föl, s az árfolyam-ingadozás súlyos veszteségeket okozott. A város 2009-ben átváltotta a frankhiteleket euróra, idén már euróban vett föl egy újabb, 4,8 milliárd forintos hitelt. Ezt adósságtörlesztésre fordítják ugyan, de a cívisek még sokáig nyögik: a futamideje ugyanis 2024-ben jár le.

Svájci devizában adósodott el Kósa

Sajtós pogi című blogjában „Gátlástalanul tőrbe csalták Kósa Lajost” címmel írt bejegyzést lapunk debreceni tudósítója, Kácsor Zsolt. Az írás azt boncolgatja: ha igaz a jobboldali sajtó azon állítása, miszerint a balliberális kormányok és a bankok „erőltették rá” a devizahiteleket az emberekre, akkor hogyan lehetséges, hogy Debrecen fideszes polgármestere is a pórul járt adósok közé tartozik? Kósa Lajos – a vagyonnyilatkozata szerint – úgy 236 ezer svájcifrank-alapú hitelt vett föl az elmúlt években.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.