A sokféle irányzatot megjelenítő szervezetek annyiban közösek, hogy ideológiájukban kisebb-nagyobb mértékben megjelenik – gyakran eszement gyűlöletté fokozódik – az antiszemitizmus. Kedvelt ellenségeik közé tartoznak a cigányok, amelegek, az idegenek, a liberálisok és úgy általában a baloldaliak.

FOTÓ: SZABÓ BERNADETT

A legutóbbi választáson a Jobbik révén a szélsőjobb jelentős képviselethez jutott a parlamentben. A párt által életre hívott Magyar Gárda viszont – belső viták és az állami fellépés hatására – darabjaira hullott. A megszigorított törvények miatt kétségesek a szintén Jobbikhoz kötődő szebbjövős polgárőrség kilátásai is.

A párt legszorosabb „külső” szövetségesének az évek során egyre vadabb irányba tolódó Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tekinthető. A zökkenőmentes együttműködésnek személyi garanciái is vannak: a vármegyésmozgalom egyik vezetője (Zagyva György Gyula) a Jobbik országgyűlési képviselője, a másik (Toroczkai László) jobbikos színekben tagja a Csongrád megyei közgyűlésnek. Toroczkai nem a perifé rián mozog. A közelmúltban – amikor Kövér László házelnök utasítására nem engedték be az Országgyűlésbe – kiderült, hogy Vona Gábor jobbikos pártelnökmár egy éve állandó parlamenti szakértői belépőt kérvényezett a számára.

A Jobbik jó kapcsolatokat ápol az általa politikai fogolynak tartott Budaházy Györggyel, az úgynevezett Betyársereggel, a Nemzeti Őrsereggel és különböző szurkolói csoportokkal. A szélsőjobboldali szubkultúrában azonban a Jobbikon és holdudvarán kívül is van élet, a szervezetek egy része fölöttébb bizalmatlan Vona Gáborral és pártjával szemben. A gyöngyöspatai időközi választások előtt például tettlegességig fajult a vita a Jobbik jelöltje és a Véderő nevű félkatonai képződmény vezetője között.

Mostanában nincs baráti viszonyban, de egyaránt hungaristának vallja magát a Magyar Nemzeti Arcvonal és a PaxHungaricaMozgalom.Mindkét szervezet foglalkozik katonai jellegű kiképzéssel. Az arcvonal e tekintetben kétségtelenül előrébb tart, katonai gyakorlatok szervezésében több évtizedes rutinja van. Nemrég fejeződött be a zárt körben megrendezett nyári tábora, ahol terepharcászati ismeretekből is vizsgáztak a résztvevők. (Mellékszál: az arcvonal honlapján azt állítják, hogy „Orbán gyakorlatilag hungarista lett”, a Fidesz lopja a programjukat.)

A Győrben megalakult Nemzeti Munkáspárt a neonáci vonalat viszi, és – bár az árpádsávot sem veti meg – szintén inkább a nemzetiszocialista irányzathoz tartozik a különféle bőrfejű szerveződések pártnyúlványának tartott Nemzeti Forradalmi Párt.

Egyik rendezvényükön felirat hirdette: „Cionistáknak belépni tilos!”.

A felsorolásnak ezzel távolról sem értünk a végére: az ősmagyar víziókban, vagy éppen Nagy-Magyarország és a Szent Korona igézetében tobzódó szervezeteknek se szeri, se száma. Szélsőjobbos körökben a legképtelenebb elméleteknek is van közönségük. A tévképzetek általában a zsidósággal hozhatók összefüggésbe. Akadnak, akik hitelt adnak annak a paranoid agyszüleménynek, hogy a romák körüli problémák hátterében „izraeli érdekek húzódnak meg”, a „zsidók maguk előtt tolják a cigányokat”. Mások tényként kezelik, hogy a „zsidóbérenc” Jobbikot valójában az izraeli titkosszolgálat irányítja. (Szegény jobbikosok, lehet, hogy ezért kénytelenek rendre antiszemita kirohanásokat produkálni: bizonyítani akarják a vád abszurditását.)

Ha az agyament nézetek érzelmi és lelki defektusokkal, valamint fegyverek iránti vonzalommal párosulnak, akkor könnyen kitermelődhetnek olyan alakok, akik a vérgőzös eszme nevében öldökölni is hajlandók. Tudjuk, hogy szörnyű tragédiák nemcsak Norvégiában történhetnek: a rasszista téboly nem is oly rég hat roma honfitársunk életébe került.