Az egyházi törvény elleni tiltakozásul rendeztek virrasztást. A szervezők felhívása szerint az új, egyeztetés nélkül meghozott jogszabály diszkriminatív: különbséget tesz egyház és egyház között, nincs tekintettel a hitek és meggyőződések szabad, békés együttélésére.

Gyertyagyújtás a vallás szabadságáért

A Fidesz az utolsó pillanatokban felülírta azt a KDNP-s javaslatot, amit előzőleg a kormány is jóváhagyott. A kapkodva elfogadott törvény csupán tizennégy vallási felekezetet ismer el egyháznak. Az összes többi vallási szerveződésnek kérvényt kell benyújtania az „illetékes” miniszterhez, ha a jövőben egyházként szeretne működni. Amennyiben a miniszter megalapozottnak találja a kérelmet, akkor a parlament kétharmados többsége, vagyis a Fidesz–KDNP mondja ki a döntő szót. Jogorvoslati lehetőség nincs, és az sem világos, hogy az elutasított szervezetek a későbbiekben újra próbálkozhatnak-e – ha igen, mikor.

A fideszesek deklarált szándéka az volt, hogy a regisztrációs eljárásra kötelezett vallási közösségek esetében húszéves működéshez kösse az egyházi státus megszerzését. A zűrzavarban mégis a törvényben maradt az a kitétel, amely ezenkívül ezer tag meglétét is előírja. A jogszabály egy másik pontja (a kormánnyal kötendő finanszírozási megállapodásokkal kapcsolatban) teljesíthetetlen időhatárt tartalmaz. A parlament a korábbi, 1990-es egyházi törvényt egész egyszerűen elfelejtette hatályon kívül helyezni.

Az MSZP egyháztörténeti gyásznapnak minősítette a törvény elfogadásának napját.

Az egyházak mostanában kezdenek ébredezni. A Magyarországi Krisnatudatú Hívők Közössége – bár a jogszabályi változtatások bizonyos részével egyetért – közleményben fejezte ki megdöbbenését, amiért a keleti világvallások képviselői egyáltalán nem szerepelnek az automatikusan elismert egyházak listáján. A krisnások kifogásolják továbbá, hogy az egyházi státus elbírálásával a törvény nem a független bíróságot, hanem a parlamentet bízza meg: így az a veszély fenyeget, hogy a tényleges hitéleti és társadalmi munka helyett a mindenkori politikai érdek dönt az egyházak bejegyzéséről. A törvénynek ez a pontja – állítják – sérti az állam világnézeti semlegességének elvét.

Aggályosnak tartja az egyházi törvényt Thomas Melia, az Egyesült Államok helyettes külügyi államtitkára is, de a kormánypárti politikusokról egyelőre leperegnek a bírálatok. A fideszes Deutsch Tamás alpári stílusban utasította vissza a kritikát.

Érdekes módon a nagy keresztény egyházak sem mutatnak elsöprő lelkesedést. Mohos Gábor, a katolikus püspöki kar titkára óvatosan nyilatkozott, mondván: a törvény alkalmazása során, a gyakorlati kérdések tisztázásakor válik egyértelművé, pontosan milyen változásokat hoz a jogszabály.

Mérsékelten örvendeztek a reformátusok is. Reményüket fejezték ki, hogy a törvény „új és tiszta alapot teremt” az állam és az egyház együttműködése számára. Ugyanakkor Bölcskei Gusztáv püspök, a református zsinat lelkészi elnöke megjegyezte: az eredeti KDNP-s koncepciót a reformátusok is megismerhették és véleményezhették, viszont az „utolsó tárgyalási napon benyújtott fideszes módosító javaslat meglepetésként érte az egyházvezetést”.

Visszatérve a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséghez: a fennállásának harmincéves évfordulóját idén ünneplő egyház hajléktalanokat ellátó, idősgondozó, gyermekvédelmi intézmények, óvodák és iskolák sorát tartja fenn. Az ellátottak és a diákok száma mintegy hatezerre tehető: az egyház túlnyomó többségében rendkívül szegény, jórészt cigány gyerekekkel és felnőttekkel foglalkozik. Az ősztől kezdődő tanévtől Felsődobszán, Hernádszentandráson, Nagykinizsben, Tiszaszentmártonban készül óvodákat és iskolákat indítani.

Azzal, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség nem került be az elismert egyházak közé, bizonytalanná vált az állami támogatás – és ezzel az intézmények sorsa is.

Prónay, a muszlim példakép

Egyelőre a Magyar Iszlám Közösség sem került be az elismert egyházak közé.

A mérsékeltnek tartott szervezet honlapján ugyanakkor figyelmet érdemel az a bejegyzés, ami a trianoni évfordulóra jelent meg: „Nekünk nem jutott Musztafa Kemal. Nekünk egy hazaáruló gróf, Károlyi Mihály jutott, aki leszerelte a magyar hadsereget, és átjátszotta a hatalmat a sátán szolgáinak, a kommunistáknak, akik vérbe borították Hazánkat. Isten bocsássa meg, de ennek a sátán fattyának még mindig állnak a szobrai szerte az országban... Sorsunk megpecsételődött hát, de Isten mégis megenyhült kissé felénk: ha hadseregünk nem is maradt, de volt egy maroknyi ember, igaz hazafi, akik a Prónay Pál vezette Rongyos Gárdában nem tették le a fegyvert.”

Máshol nincs ilyen

Az állam és az egyházak kapcsolatát illetően három alaptípus különböztethető meg – olvasható abban az elemzésben, amelyet a törvény elfogadása előtt valamennyi parlamenti képviselő megkapott. Az államegyházi megoldást a szoros kapcsolat jellemzi (például Angliában), máshol az állam és az egyház szigorúan elválasztva működik (például Franciaországban). A harmadik típus is az elválasztáson alapul, annak elismerésével (például Ausztriában), hogy sok olyan közös feladat van, amelyekben az állami és egyházi tevékenység összefonódik egymással.

A tanulmány szerint Magyarországon egész pontosan 368 egyházat vettek nyilvántartásba, ami kiemelkedően magas szám Európában. A vallási közösségek bejegyzése más országokban rendszerint a végrehajtó hatalom (kormány, minisztérium) hatáskörébe tartozik. A lapunk által megkérdezett – nevük mellőzését kérő – egyházügyi szakértők sem tudnak arról, hogy lenne még egy olyan ország, ahol a parlament döntene az egyházi státusról. Igaz, egyikük megjegyezte: az eddigi magyar gyakorlat is kivételesnek számított, tehát az, hogy az egyházak elismeréséről a bíróságok döntöttek. A bírósági eljárásnak viszont annyi pozitívuma mindenképpen van, hogy elvileg független a pártpolitikától.