Csődbe ment Versend önkormányzata, mert túl sokat kell költenie az iskolájára. Próbálkoztak ők azzal, hogy hátha a környékbeli iskolák átvennék a tanulóikat, de azok nem kérnek belőlük, mert a gyerekek szinte mindegyike hátrányos helyzetű cigány, így hát az iskolaintegráció nem jött össze.

Az iskola persze megmarad, ott marad az épület, ottmaradnak az elkötelezett és elkeseredett tanárok és ottmaradnak a cigány gyerekek, akiket nem vesz át semmilyen iskola, mert cigányok és hátrányos helyzetűek, és ha cigányok és hátrányos helyzetűek, akkor természetesen segélyen él az apjuk, anyjuk, amit eljátékgépeznek, elisznak, elfüstölnek, elkávéznak, és a gyerekük is csak afféle putricsávó lehet, aki terrorizálja fehér bőrű csemetéinket, hát fulladjanak meg ott, ahol vannak.

Nincsenek olyan hírek, hogy a katolikus egyház, látván a kialakult áldatlan helyzetet, jelentkezett volna, hogy örömmel átvenné a versendi iskolát, mert neki ottan esetleg volna valamiféle dolga.

Még tiszta szerencse, hogy a Fidesz főideológusa, Lánczi András, ahogy lapunknak is mondta, nem akarja bagatellizálni a nyomort, „de Magyarország mégsem a harmadik világ, Európában van, és az emberek többsége egy bizonyos színvonalon él”. Ó, igen, bizony, bizony, él egy bizonyoson, olyanon, amilyenen, ami persze, rettenetes, és valóban nem a többségről van szó, csak úgy egy-kétmillió emberről, bagatell, a kormány meg is próbál enyhíteni a helyzetükön, rögvest el lehet például menni majd dolgozni közmunkába, az lesz ám csak a jó élet, a cigány papa egy reggel búcsút int, és szépen elindul fölépíteni a debreceni stadiont, ahol majd szárnyalhatnak a sasok, egészen a nemzetközi kupadöntőig, aztán a férfit biztosan hazaengedik hetente vagy havonta, és szépen hazahozza kis keresményét, amiért keményen megdolgozott, nem sok, de kicsit több, mint a segély, viszont nem éri el a minimálbér szintjét, tehát színvonal alatti, de amikor hazaérkezik, akkor a kis szutykosnak hoz egy tábla csokit, és szelíden faggatja arról, hogy mi történt az iskolában, ahová szépen, kicsinosítva küldi el a mama nap mint nap, teli bendővel, jó kis élet ez, családmentő, ha már a család a minden.

Magyarország mégsem a harmadik világ, ó nem, igaza van Lánczi úrnak, valóban nem az, és abban is mélyen igaza van, hogy Európában található, igen, uniós tagok vagyunk, csináltunk még európai romastratégiát is, büszkék lehetünk rá, hogy hozzáadjuk Európához azt, amik mi vagyunk, ezt a kurucos virtust, találékonyságot és tettrekészséget, és lám, nem csak romastratégiát köszönhet nekünk a kontinens, vannak európai képviselőink is, akik nap mint nap nyelvi leleményekkel emelik az európai nívót, itt van például Deutsch Tamás, aki szőrmentén érdeklődött arról, hogy vajon „ki a fasz az az amerikai helyettes külügyi államtitkár”, aki bírálni merte a magyar kormányt, hát igen, igaza van Orbán Viktornak, állapítsuk meg újra, alkonyul, Nyugat! Jaj nekünk.