Annak ellenére, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban most is működik stratégiai államtitkárság Cséfalvay Zoltán vezetésével, Matolcsy György miniszter külön stratégiai „részleg” megalakításán gondolkodik – erősítették meg a Népszabadságnak kormányzati források. Tudomásunk szerint ez valamiféle „tervhivatal” lenne; olyan, a pénzügyi-monetáris politikában jártas szakértőkkel, akik „jegybanki szintű”  felkészültséggel is rendelkeznek. Részletek nem szivárogtak ki, így nem lehet tudni, hogy a tervezett részleg az NGM-kereteken belüli vagy önálló intézmény lenne-e, és azt sem, hogy ha mégis alakul Pénzügyminisztérium, ahhoz hogyan viszonyulna a „tervhivatal”.

Nyílt titok, hogy Orbán Viktor gazdasági víziói és stratégiaalkotási képessége okán nagyra tartja Matolcsy Györgyöt, akinek a nevéhez az első Orbán-ciklus Széchenyi-terve is kötődik. Az Új Széchenyi-terv januári bemutatóján a miniszterelnök a kormányzati struktúrával kapcsolatos kritikai észrevételeket is megemlítette, ily módon: „Ismeri-e Matolcsy György a számokat, hogy így fogalmazzak, vagy csak tervei vannak? És ha új nemzetgazdasági minisztérium van, akkor nem kellene-e a gazdaságfejlesztési eszközöket otthagyni? Matolcsy csak beszél, a pénz fölött meg Fellegi rendelkezik, így szokták mondani”. De a kritikákra azonnal meg is adta a választ, mondván: ha nincs a Matolcsy-féle távlatos kitekintés és stratégia, amelynek a számait és összefüggéseit láthatták, amely „elhelyez bennünket időben, térben,  folyamatokban, a földrajzi világban”, akkor a fejlesztési terveink céltalanokká válnak.

Orbán Viktor már a 2006-os kampányban is Matolcsyt nevezte meg leendő gazdasági csúcsminisztereként. A 2009-es EP-választások után ugyanakkor volt olyan elképzelése is, hogy a közgazdász előbb egy nemzetstratégiai-gazdasági intézmény élére kerülne, s csak később lépne kormányzati színtérre.

Mindemellett vezető fideszes politikusok véleménye szerint a miniszterelnök azért is látna jónak egy nemzetstratégiai-gazdasági részleget, mert – ahogy azt egyikük megfogalmazta – „egy második gazdasági-pénzügyi krízis árnyékában” kell kormányoznia. Lázár János is beszélt arról korábban lapunknak, hogy „az európai gazdasági térben olyan bizonytalanság tapintható, hogy a lét és nemlét, az összecsuklás határán áll a kontinens gazdasága”. Ezért a napi operatív intézkedések terén nem szabad korlátozni a kormány mozgásterét.

Olyannyira nem, hogy ha az Európai Unióban, mondjuk pénteken rendkívüli gazdasági és pénzügyi krízis alakulna ki, akkor az azt követő hétfőn már törvényt lehessen alkotni. A másik oldalról viszont éppen a Matolcsy-féle stratégiai tervezés biztosítana stabilitást – mondta egyik forrásunk, hozzátéve: a miniszterelnök nehezen viselné egy második gazdasági válság elsöprő hatását. Akkor ugyanis a „nem ortodox” szabadságharcos gazdaságpolitikai lépések (banki különadó, szakítás az IMF-fel, magánnyugdíjpénztári kassza megszerzése) és a Széll Kálmán-terv áldozatvállalásai mind-mind hiábavalónak bizonyulnának.

Azonban a szükséghelyzetre is van vészforgatókönyv: Varga Mihály államtitkár épp egy hete jelentette be, hogy ha 2012 elején az ország biztonságos finanszírozásához arra lesz szükség, az állam értékesíteni fogja a nemrégiben szerzett MOL-pakett egy részét.

Madridi tüntetés az európai válságjelenségek ellen