A közmédiumokat felügyelő Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának nyilvános jegyzőkönyveiből kiderül, hogy Belénessy korábbi 1,7 millió forintos havi bruttó fizetését 1,9 millió forintra, az adható prémiumát pedig az éves személyi alapbérének 25 százalékáról 33-ra emelték. Így ha teljes egészében teljesíti a prémiumcélokat, jövedelme összességében meghaladhatja a havi két és félmillió forintot. (Az Orbán Viktor miniszterelnök által meghatározott, a közszférában adható kétmilliós bérplafon nem vonatkozik az állami cégekre és a közmédiára, ahol a vezetők jövedelme több esetben jócskán meghaladja a kormányfő másfélmilliós bérét.)

Az MTI-vezér

A teljes prémium feltétele azonban nemcsak az MTI új struktúrájának, hírcentrumának kiépítése és az üzleti terv tartása, hanem az is, hogy a hírügynökséget ne marasztalja el a médiahatóság, ne veszítsen sajtóhelyreigazítási pert, ugyanakkor növelje a látogatottságát/nézettségét. Hasonló feltételek mellett kaphat csak prémiumot a Magyar Televízió, a Duna TV és a Magyar Rádió vezérigazgatója is, ők egységesen 1,7 millió forintban (helyetteseiknek pedig 1,4 millió forintban) állapította meg a bruttó bérét a kuratórium.

A kuratórium április 6-i ülésén Belénessy a helyettesei fizetésemelésének szükségességét azzal indokolta, hogy január 1-jével nagy mértékben megnőttek a feladatok az MTI-nél, miután „odakerültek mindazok a csatolt részek, amik egyébként a kottában úgymond szerepeltek: a híradókészítés, híradógyártás, krónikagyártás”. Így a távirati iroda szerint valahol a másik három közmédium és a tulajdonos médiaszolgáltató alap között helyezkedik el. A kuratórium az MSZP-s és az LMP-s tag ellenszavazata mellett fogadta el a fizetésemeléseket; Kránitz László és Németh Vladimir egyaránt azzal érvelt, hogy Belénessy tudhatta, mekkora feladatra vállalkozik a helyetteseivel együtt, amikor tavaly novemberben kinevezték őket – s amikor a fizetésüket is megállapították.

Lapunk kérdésére Balogh László kuratóriumi elnök azzal indokolta a többi három közmédium vezetőjénél magasabb fizetést, hogy az MTI több feladatot lát el, létszámában is nagyobb, és mindez nagyobb felelősséggel jár. A hírügynökség ugyanis nemcsak megrendel a munkáltató médiaszolgáltatás-támogató alaptól, hanem maga is előállít tartalmat, műsorokat készít, létszáma pedig a másik három cég háromszorosa (Az MTI-nél alakították ki ugyanis a közszolgálati médiumok közös hírcentrumát csaknem 150 fővel, ezért a leépítések is a hírügynökséget érintették a legkevésbé). Balogh László hangsúlyozta, hogy az MTI-vezető bére még a „kiegyenlítés” után is jóval alacsonyabb, mint a közmédiumok korábbi elnökeinek a fizetése, amihez még külön juttatások is társultak – ezeket azóta korlátozták. (Cselényi László a Duna TV elnökeként 2,3 millió, Medveczky Balázs MTV-ügyvezetőként bruttó 2,1 millió forintot keresett.) Ezért a kuratóriumi elnök szerint vállalható a béremelés. Fontosnak tartotta megjegyezni: a közmédia rendszerében először fordul elő, hogy valóságos prémiumfeladatokat tűztek ki, a prémium a korábbi gyakorlattal szemben nem automatikusan jár a vezetőknek (Such Györgynek, a Magyar Rádió korábbi elnökének az intézmény nyereségességéhez volt kötve a fizetésén felüli prémiuma, ezt azonban nem kapta meg, ezért bírósághoz fordult és 175 milliót követel a rádiótól).

Szómentő

„A költségvetési szférában nem fordulhat elő az ország jelenlegi helyzetében, hogy kétmillió forint feletti fizetést tegyen zsebre valaki havonta.” (Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő, 2010. szeptember 8.)