Az ukrán és a román határ mentén Nyírfa-akció fedőnéven 1995-ben felderítő tevékenység zajlott, amelynek célja a szervezett bűnözés és a korrupció feltérképezése volt. Az Információs Hivatal munkatársai által készített jelentésekben azonban több – nagyobbrészt szocialista – politikus neve is felmerült, ezért a titkosszolgálatokat irányító akkori miniszter vizsgálatot kezdeményezett.

Az Információs Hivatal munkatársai által készített jelentésekben azonban több – nagyobbrészt szocialista – politikus neve is felmerült, ezért a titkosszolgálatokat irányító akkori miniszter vizsgálatot kezdeményezett. A magyarázat az volt, hogy Földi László műveleti igazgató és munkatársai olyan adatokat is gyűjtöttek, amelyekre nem volt felhatalmazásuk. Az érintettek ellen – akiket rövid úton eltávolítottak a szolgálattól – büntetőeljárást kezdeményeztek, amely utóbb felmentéssel zárult. A miniszter fellépését sokan bírálták, mert úgy látták, az eljárás szétzilálja a jól működő titkosszolgálatokat, ráadásul úgy tűnhetett, hogy a bűnöző körökkel esetleg kapcsolatban álló politikusok érinthetetlenek.

Az előző kormány idején közpénzen titkos, törvénytelen adatgyűjtés folyt a Fidesz vezető politikusai és családtagjai ellen – jelentette be Orbán Viktor 1998 augusztusában. Az is elhangzott, hogy az akció eredményét a megrendelők a választási kampányban szerették volna felhasználni. A parlamenti vizsgálóbizottság hosszadalmas és nem egyszer botrányos eljárása során azonban legfeljebb annyit tudott bizonyítani, hogy egy pártokhoz nem kötődő magánszemély egy kormányőr segítségét kérte. Ez az ember az egyik fideszes képviselő interpellációja kapcsán azt szerette volna megtudni, hogy mi köze lehet a felszólalásában említett gazdasági vállalkozáshoz. A kormányőr ezt a kérést továbbította a titkosszolgálat egy „kifelé dolgozó” munkatársához, aki azonban nem vállalta az ügyet.

Mucuska-gate néven robbant ki 2005-ben az az ügy, amelyben az eredetileg román állampolgárságú Szatmári házaspárt hozták kapcsolatba a román hírszerzéssel. Az asszony és a férfi állítólag magyar kormányzati szervekbe épült be, a nő pedig a feltételezések szerint intim viszonyba került Hiller István akkori kulturális miniszterrel, illetve Magyar Bálint oktatási miniszterrel.

A Szatmári-ügy szervezőinek célja az volt, hogy a törvénytelen módon megszerzett minősített adatokat eltorzítva, az esetet kémügynek feltüntetve, kormányzati tisztségviselők „félrelépéseivel” összekapcsolva botránykeltésre, a kormány munkájának ellehetetlenítésére használják fel – írta akkor a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító államtitkár a miniszterelnöknek készített jelentésében. A dokumentum szerint a házaspár, különösen a férfi, a Fidesz három parlamenti képviselőjével „közvetlen, rendszeres és bizalmi jellegű kapcsolatban” volt; ezt a bíróság előtt az akkori államtitkár nem tudta bizonyítani.

Szatmári Ildikó az Oktatási Minisztérium tanácsadójaként Magyar Bálint miniszterrel, illetve Hiller István és Szabados Tamás akkori politikai államtitkárral került kapcsolatba. Laborc Sándor a Magyar Narancsnak korábban azt nyilatkozta, hogy az a munkatárs, aki annak idején érintettje lehetett a Mucuska-ügynek, szerepel abban a feljelentésben is, amit az adatgyűjtési ügyben tett a rendőrségen. Egyes lapinformációk szerint viszont a Szatmári házaspár máig homályos története – még közelebbről nem tisztázott módon – összefügghet a mostani „kémüggyel” is.