Ősszel inkább nem bolygatnák az egyházügyi törvényt
A Fidesz nem szeretné a parlamenti őszi ülésszakon ismét napirendre tűzni az utolsó nyári ülésnapon expressz-sebességgel módosított egyházügyi törvényt. A meglévő „kodifikációs zavarokat” az új alkotmány januári hatálybalépése miatt szükséges, az átmeneti rendelkezések szabályozásáról törvény megalkotása során rendeznék – mondta lapunknak egy vezető kormánypárti politikus. Annak ellenére sem nyitnák meg ismét a törvényt, hogy kiderült: távolról sem „kodifikációs remekmű” a jogszabály, ahogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, KDNP-elnök fogalmazott a megszavazása utáni napon. Emlékezetes: a Fidesz a zárószavazás előtt írta felül a KDNP-javaslatot. Lázár János frakcióvezető utóbb élesen bírálta a kereszténydemokraták törvényelőkészítését.
Arról már beszámolt lapunk – és a kereszténydemokraták is szóvá tették háttérbeszélgetéseken –, hogy az utolsó pillanatban hiába szavazták ki az egyházzá válási feltételek közül, hogy ha valamelyik vallási közösség kéri a bejegyzést, legalább ezer tag meglétét igazolnia kell, mivel a törvény melléklete tartalmazza az ezres feltételt. Mindamellett a törvény szerint a kormány ez év végéig – 2011. december 31-ig – köthet finanszírozási megállapodásokat a szóban forgó vallási egyesületekkel, az „egyháznak nem minősülő, közfeladatot ellátó” szervezetekkel. A jogszabály legtöbb pontja azonban csak jövőre, 2012. január 1-jétől lép hatályba: így az is csak a következő évben derülhet ki, hogy a miniszter, illetve a parlament melyik szervezetet ismeri el egyháznak. És mivel a parlament elfelejtette hatályon kívül helyezni az 1990 óta érvényben lévő törvényt, jelenleg két egyházi törvény is van: az egyiket a kormányzó jobboldal már nyilvánvalóan nem akarja, a másikat pedig mostani formájában nem is lehet alkalmazni.
Az ellentmondások rendezése kapcsán viszont egy fideszes szakpolitikus arra hívta föl lapunk figyelmét, hogy az új alaptörvényhez kapcsolódó, úgynevezett átmeneti rendelkezésekről szóló jogszabály „alkotmányerejű” törvény lesz, s annak elfogadásához az összes képviselő kétharmadának a szavazatára van szükség. A már elfogadott egyházügyi törvényt viszont a jelenlévő képviselők kétharmadának kellett megszavazni, vagyis jogtechnikailag minimum kérdéses a szavazás kivitelezhetősége. Vannak olyan kormánypárti alkotmányügyi bizottsági tagok, akik azt látnák jónak, hogy az egyházügyi törvénnyel kapcsolatos változtatásokat ősszel úgy kellene „megejteni”, hogy valamelyik másik törvénynél zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtson be az illetékes bizottság.
„Míg feljön a Nap”
Az Iványi Gábor vezetésével működő Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség virrasztást szervez. A résztvevők a nemrégiben elfogadott egyházi törvény ellen tiltakoznak a testvérközösség egyházközpontjának udvarában (VIII. kerület, Dankó utca 11.) július 28-án, csütörtök délután öt órától.
Mindazokat várják, akiket megrémített vagy felháborított az alapnormákat figyelmen kívül hagyó új törvény. A rendezvényen szívesen fogadnak magánszemélyeket és olyanokat is, akik egyházukat képviselik. A jelmondatot a szervezők Ézsaiás próféta könyvéből vették: „De nem lesz mindig sötét ott, ahol most szorongatás van.” Az összejövetel péntek reggel 5 óráig tart.
Akivel csak lehet, szeretnék „közösen megvárni, míg feljön a Nap”. (Cz. G.)
