- A Nyugat válságban van, ez azonban nemcsak egy a válságok sorában, ezúttal elkerülhetetlen a régi világ összeomlása. Egy új korszak határán állunk – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn. Egyetért ezzel?

„Lássuk be, hogy Magyarország nem a harmadik világ”

- Nemcsak azt mondta, hogy a Nyugat válságban van, hanem azt, hogy az egész világ válságban van. Az eladósodás az egész világot érinti, igaz, hogy ezen belül a nyugati világot leginkább. Ennek megoldására úgy tűnik, hogy senkinek nincs még ötlete sem. Azt is mondta, hogy demográfiai válság is van, ami Európa legtöbb országára igaz, egyetlen kultúra sem tud így fennmaradni. Erre a bevándorlás sem megoldás, mert erős belső társadalmi feszültségek keletkeznek, aminek szomorú példája az, ami Norvégiában történt. Azt is mondta, hogy meggyengültek a nemzetállamok a globalizáció során. Ezek voltak a beszéd kiindulópontjai, hogy nem egyszerűen alkatrészcserére van szükség, hanem korszakváltás zajlik a világban. Egyszerűen eldönteni, hogy ez így van vagy sem, nagyon nehéz, de a miniszterelnök érveket sorolt, tehát van a vitának alapja. A baloldal kétszáz éve semmi másban nem hisz, semmi másra nem fűzi fel az érveit, minthogy haladás, fejlődés van, és ezzel azonosítja a Nyugatot. Erre a miniszterelnök azt mondta, hogy a haladás végtelenségének érve dogma, a fogyasztás végtelenségig fokozhatósága szintén tarthatatlan dogma.

- A válság fő okának Orbán Viktor az államadósságot tartja. A kormányváltás után még másképp gondolkodott erről, akkor még azért ment Brüsszelbe, hogy magasabb lehessen a költségvetési hiány, emelkedhessen az államadósság.

- Egy felelős magyar miniszterelnöknek a legfontosabb kérdés az, hogy a magyar társadalommal mi lesz. Magyarországon nem egyszerűen az állam volt és van eladósodva, hanem az állampolgárok is. Ez sajátos helyzet, máshol inkább az államok adósodtak el. Bármit gondolt is a miniszterelnök a világ eladósodásáról, a gazdasági helyzetről, neki a magyar emberek érdekeit kellett védenie bármi áron. Egy politikus nem is tehet mást.

- A beszédben elhangzott, hogy már az új világrendre való készülés szellemében születtek az elmúlt időszak döntései, például a kettős állampolgárság megadása, az új alkotmány kidolgozása, az új közteherviselési rendszer, a válságadó bevezetése. Hogy szolgálhatják ezek Magyarország érdekeit az „új világban”?

- Ha tudnánk, hogy pontosan milyen is lesz az új világrend, erre könnyű lenne válaszolni. A politikus mestersége, hogy nem létező időben dolgozik, alakítja a világot, ahogy éppen látja. Kérdés, hogy a magyar miniszterelnök világképe, jövőről alkotott képe helyes-e. Szerintem jól érzékeli, hogy a világban az átlagosnál nagyobb probléma van. A beszédben azt sorolta fel, hogy milyen eszközökkel próbálta eddig a magyar nemzeti érdeket képviselni, de a megfogalmazásból érződött, hogy egy gondolkodó ember beszél, akinek nincsenek kész receptjei. De nincsenek kész válaszai Angela Merkelnek, Nicolas Sarkozynek és Barack Obamának sem. Egy államférfinak kreatívnak kell lennie. A magyar miniszterelnök kreatív ötleteinek egy részét mások is átvették, például a bankadót. De szó sincs róla, hogy mindenre megvannak a válaszai, hogyan is lennének. Ugyanakkor eltökélt abban, hogy új megoldások kellenek. Sok mindent lehet rá mondani, de hogy gyáva lenne, azt nem. Amikor például azt mondja, hogy látjuk mi történt a sajtóban Nagy-Britanniában, és szerinte ezért követni fogják a magyar sajtótörvény rendelkezéseit, ez világos teszt. Vagy így lesz vagy nem, meglátjuk.

- Azért a bankadó nem Orbán Viktor találmánya... A miniszterelnök azt mondta az új világról, hogy Közép-Európa összenő, e térség lesz a most formálódó új gazdasági korszaknak középpontja. Ezt hogyan képzeljük el? Horvátország és Magyarország lesz Európa gazdasági motorja?

- Meg Lengyelország, meg Románia meg Csehország. Szerintem a miniszterelnök azt írta körül, hogy New Dealre van szükség, ki kell jelölni az állami szerepvállalás új helyét. Azt is állítja, hogy a kelet-európai, volt szocialista országok összefogva lesznek képesek az érdekeiket érvényesíteni, csak együtt lehetnek képesek gazdasági eredményeket elérni. Mindig is ezt mondta, az első útja a megválasztása után például Lengyelországba vezetett. A közép-európai emberekben megvan a kreativitás, a munkabírás, ha ezek az országok összefognak, igenis válhatnak Európa motorjává, és képesek lehetnek új irányt adni egész Európának.

- Magyarországról szólva Orbán Viktor szerint az a fontos, hogy visszafizesse az államadósságot, létrehozzon egy európai termelési központot, újraiparosítsa az országot. Ez hogy nézne ki ön szerint a gyakorlatban?

- Szerintem itt arról van szó, hogy Magyarországon a termelés nagyon alacsony szinten áll. Termelőkapacitásokat kell kialakítani, beruházások kellenek, amelyek képesek felszívni azokat az embereket, akik eddig inkább kimenekültek a munkából, például a rokkantnyugdíjba. Ha a termelőkapacitások kialakulnak és nemcsak spekuláció folyik az országban, akkor az ország képes lehet valami másra. De az embereknek is többet kell tenniük önmagukért. Nem akarom bagatellizálni a nyomort, de lássuk be, hogy Magyarország nem a harmadik világ, Európában van és az emberek többsége egy bizonyos színvonalon él. És attól vagyunk európaiak, hogy van önbecsülésünk, vannak racionális elképzeléseink arról, hogy hogyan javíthatnánk a helyzetünkön. Mindenkinek meg kell tennie a magáét ebben az új szerződésben, ami az állam és a polgárai között köttetik. Valaminek meg kell változnia, mert ez így nem megy tovább.

- Török Gábor szerint hitvita zajlik, és csak az idő döntheti el, hogy a miniszterelnök stratégiája helyes volt-e. Tamás Gáspár Miklós és Hack Péter szerint viszont szó sincs erről, ez egyszerű kommunikáció, Orbán Viktor a következő megszorításoknak ágyazott meg ezzel a beszéddel.

- Egyikükkel sem értek egyet. Török Gábor megkerüli a problémát, a többiek pedig a napi politika nyelvére fordítják le. Törökkel azért nem értek egyet, mert annál azért többet tudunk a problémákról, hogy pusztán hitvitáról beszéljünk. A politikai megközelítés pedig azért helytelen, mert ez a beszéd sokkal szemlélődőbb, több volt, mint egy hagyományos politikai beszéd. Orbán Viktor egyébként rendszeresen tart olyan, nem a napi politikához kötődő beszédeket, mint ez, de ezt a műfajt sokan nem értik, mert szokatlan egy miniszterelnöktől. Politikai ellenfelei pedig nem is akarják másként értelmezni, mint taktikai beszédként.