Orbán megágyazott a megszorításoknak Tusnádfürdőn?
Orbán Viktor beszédét a jobboldal ideológiaként értelmezi, miként a politikai elemzők egynémelyike, így például Török Gábor politológus is, aki blogjában egyebek mellett azt írta: „Lehet tehát akár örülni az egyre jobban megismert víziónak, meg lehet akár feledkezni a korábbi álláspontokról, a legfontosabb kérdés ugyanis az, hogy vajon igaza van-e a kormányfőnek. Nagy kár, hogy erről ma csak hitvitákat folytathatunk, az idő mutatja majd csak meg, hogy helyes alapvetésekre épült-e az orbáni stratégia. Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy nem fontos ezekről beszélni – pont ellenkezőleg gondolom –, de azt igen, hogy tisztában kell lennünk azzal, nem mostanában derül ki, kinek volt igaza”.
Az általunk megkérdezett közéleti személyiségek szerint a beszéd inkább kommunikációs jellegű, sokkal kevésbé ideológiai töltetű.
– A korábbi ígéreteket már nem lehet számon kérni, még azokat sem, amelyekről a Fidesz ellenzékben beszélt. A problémákat azonban mégsem lehet adócsökkentéssel orvosolni, mert ettől, mint az kiderült mára, nem indult be a gazdaság – Hack Péter alkotmányjogász szerint így fordítható le magyar nyelvre Orbán Viktornak a Bálványosi Szabadegyetemen tartott, alapvetően a Nyugat hanyatlásáról szóló beszéde.
Hack Péter szerint mindazt, ami most következik, a Fidesz nem akarja „megszorításnak” nevezni, holott valójában az, a miniszterelnök beszéde tulajdonképpen ennek a folyamatnak ágyazott meg. A volt szabad demokrata politikus ugyanakkor hozzáteszi: a többi európai országban is szükségképpen hasonló lépések következnek, mert a magas nyugdíjak, a fizetések, a színvonalas oktatás és az egészségügyi ellátás költségeit ezek a gazdaságok sem tudták kitermelni.
– Üdvözlendő, hogy immáron a magyar kormány is felismerte, igen, valóban hozzá kell nyúlni a kiadásokhoz, mert azokat összhangba kell hozni a bevételekkel, ennyiben valóban beszélhetünk korszakváltásról – hangsúlyozta Hack Péter, aki úgy látja: ez a beszéd elsősorban a Fidesz-szavazókhoz szólt. A miniszterelnök nekik próbálta elmagyarázni, hogy a korkedvezményes nyugdíjak és a szociális ellátások megkurtításával még messze nem vagyunk túl a nehezén, a prioritás továbbra is a költségvetési egyensúly megtartása és az adósságcsökkentés marad.
Az viszont az alkotmányjogász szerint igencsak kérdéses, hogy a kormány továbbra is ragaszkodik-e az egykulcsos, 16 százalékos adóhoz, amelyről szerinte mára egyértelműen kiderült, hogy tévedés volt.
– A lakosságnál maradó jövedelmek nem növelték a fogyasztást, nem teremtettek munkahelyeket, növelik ugyanakkor a társadalmi feszültségeket. Ha a kormány képes lesz ezt korrigálni, akkor van Magyarországnak esélye arra, hogy elkerülje Görögország sorsát – állítja.
Ami Orbán Viktor azon kijelentését illeti, amely szerint a Nyugat eddig „kényszerlakhely” volt Magyarország számára, Hack Péter elmondta: valahogy meg kellett indokolni, hogy a kormány miért nem tekinti magára nézve kötelezőnek az uniós normák egy részét.
Tamás Gáspár Miklós filozófus szerint a tusnádfürdői beszéd lényege az, hogy fokozni kell a megszorításokat. Hozzáteszi: ez is valójában csak azért érdekes, mert Orbán Viktor miniszterelnök és pártja éppen azzal került hatalomra, hogy kilátásba helyezte a jóléti állam visszaállítását Magyarországon. Most azonban a filozófus szerint el kellett magyaráznia, hogy ez miért nem történhet meg mégsem.
– Tulajdonképpen semmi újdonságra nem számíthatunk, folytatódik az eddigi politika, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon politikája, csak éppen más köntösbe bújtatva – mondja Tamás Gáspár Miklós, hozzátéve, hogy Orbán Viktor pontosan azt teszi, amit az IMF és az Európai Bizottság követelne tőle.
Ami pedig a nyugati jóléti állam válságát illeti: Tamás Gáspár Miklós szerint mindaz, amit Orbán Viktor e témában mondott, hatalmas közhelyek halmaza, és ezeket már a hatvanas évek vége óta hangoztatják. Ami pedig Magyarországot illeti, szerinte „itt már valójában a Bokros-csomaggal megszűnt a jóléti állam”.
A miniszterelnök által említett erős állam Tamás Gáspár Miklós szerint többféleképpen is értelmezhető. – Ha azt jelenti az erős állam, hogy könnyen kaphat egy-két pofont, aki szembehelyezkedik a Fidesz álláspontjával, akkor itt tagadhatatlanul, valóban erős állam épül. De ha erős állam az, amelyik erősen be tud avatkozni a gazdaságba annak érdekében, hogy társadalmi kohéziót hozzon létre, amelynek legfőbb feltétele a társadalmi egyenlőség, akkor nem beszélhetünk erős államról. Éppen ellenkezőleg: a kormány intézkedéseinek, például az egykulcsos adó bevezetésének következtében, az egyenlőség csökken, tehát maga az állam gyöngül – hangsúlyozza.
