A testület szerint semmi nem indokolja, hogy politikai szervezetek és más bérlők között különbséget tegyenek, és a pártoknak kedvezményesen biztosítsanak irodahelyiséget. A helyi jogszabály december 31-én hatályát veszti, addig tehát újra kell tárgyalni a pártokkal a bérbeadási feltételeket. Kovács Luca egri jegyző kérdésünkre kijelentette: az AB döntését tudomásul veszik, és haladéktalanul megkezdik az egyeztetést az érintett szervezetekkel.

A 2004-ben elfogadott helyi rendelet szerint azok a pártok bérelhetnek kedvezményesen ingatlant, amelyek a városi közgyűlésben képviselettel rendelkeznek vagy a parlamenti választáson elnyerték a listás szavazatok legalább egy százalékát. Az iroda nagyságát az egyes szervezetek közéleti szerepvállalására tekintettel határozzák meg, figyelembe véve többek között, hogy hol és hány mandátumot nyertek, rendelkeznek-e helybenmegválasztott képviselővel, van-e saját frakciójuk a városi közgyűlésben, s indultak-e az EP-választáson. A bérleti díjról az érintett szervezetekkel folytatott előzetes egyeztetés után a városi közgyűlés három szakbizottság javaslata alapján határoz, a bérleti szerződést pedig a polgármester írja alá.

A rendszer a legutóbbi parlamenti választásig egészen jól működött, az LMP azonban – amely a parlamenti pártok közül információnk szerint egyedüliként bérel helyiséget az önkormányzattól piaci alapon – az AB-hoz fordult. A testület megkeresésére a polgármester hangsúlyozta: azzal, hogy a helyi közgyűlésben képviselettel rendelkező pártok számára helyiséget biztosítanak, az önkormányzáshoz való jog gyakorlását segítik elő. A díjkedvezményt ugyanakkor nem automatikusan adják meg, hanem arról minden esetben a képviselők határoznak.

Az AB viszont másként értékelte a helyzetet. A testület emlékeztetett egy 2002 októberében – tehát a most megsemmisített önkormányzati rendelet megalkotása előtt – kihirdetett határozatára, amely szerint az önkormányzati választáson listát állító pártoknak „díjkedvezményen keresztül (...) nyújtott burkolt támogatás nem tekinthető olyannak, amely az önkormányzati feladatellátással kapcsolatos célokat szolgál”. Ezért a bírák már akkor úgy foglaltak állást, hogy a politikai szervezetek és más helyiségbérlők közötti megkülönböztetésnek „alkotmányosan elfogadható indoka nincs”.

Most az AB nagyjából ugyanígy érvelt. Miután a megtámadott helyi rendelet egyértelműen sérti a jogegyenlőség alkotmányban meghatározott elvét, a jogszabály megsemmisítéséről határozott. Az LMP beadványában azt is kifogásolta, hogy Egerben a bérbeadás feltételeit tekintve az egyes pártok között is indokolatlan megkülönböztetést alkalmaznak, a testület azonban ezzel már érdemben nem foglalkozott, mert a kifogásolt jogszabály alkotmányellenességét más alapjog sérelme miatt már megállapította. Megsemmisítette az AB emellett a vagyongazdálkodási rendeletnek azt a pontját is, amely lehetővé tette, hogy a pártok az általános szabályoktól eltérően – tehát licitálás vagy pályáztatás nélkül – vehessenek bérbe önkormányzati ingatlant.

A mostani döntés azért is érdekes, mert – Egerhez hasonlóan – több más város biztosít kedvezményes irodabérleti díj, esetleg ingyenes helyiségjuttatás formájában az AB-döntés értelmében tilalmazott „burkolt támogatást”. Az MSZP tavalyi évről készített pénzügyi beszámolójában az egyéb hozzájárulások között körülbelül 25 millió forintnyi bevételt tüntet fel, amit hat önkormányzattól kaptak, és 8,8 millióval Eger is szerepel a sorban. Valószínű, hogy az irodahelyiségek kedvezményes bérletét is az e rovatban feltüntetendő adományként szerepeltetik, ám gyanítható, hogy az összesítés korántsem teljes körű. A Fidesz ugyancsak 2010-es beszámolója szerint hat önkormányzattól jutott egyéb hozzájárulásként kevesebb mint ötmillió forintnyi támogatáshoz. Itt a listából viszont éppen Eger hiányzik.

Az egyik kedvezményesen bérelt pártingatlan Egerben