Fogy a pénz a kasszában
A rezidensek májusban adtak ultimátumot a kormánynak, mondván: ha ez év végéig az orvosok átlagos alapbére nem éri el a nemzetgazdasági átlagfizetés háromszorosát, úgy tömegesen mondanak fel a kórházakban és szakrendelőkben. A miniszter munkáját támogató egészség-gazdaságtani szakmai kollégium is jelezte az egészségügyért felelős államtitkárnak, ha a kormány nem tud a meglévőnél több közpénzt átcsoportosítani az egészségügyhöz, úgy a szolgáltatási csomagot kell szűkítenie. Ez utóbbi azt jelentené, hogy a meglévő, térítésmentesen elérhető orvosi kezelésekből jutna kevesebb a betegeknek. Korlátozás a várólistákkal máris létezik. A Péterfy Sándor utcai kórház a múlt hónapban állította le pénz híján a csípőprotézis-műtéteket. Más kórházakban a mozgásszervi betegeknek akár öt-hat évet is várniuk kell. Varga Péter Pál, az Országos Gerincgyógyászati Központ igazgató főorvosa a minap a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában pedig ki is mondta: számos beteg, aki fizeti a járulékot, el van zárva a kezeléstől, mert nincs pénz arra, hogy minden rászorulót megoperáljanak.
A számok láttán az orvosok érdekvédői is aggódnak, a rezidensek pedig – akik a tárca szerdán meghirdetett százezer forintos ösztöndíjajánlatát is visszautasították – a kormány süketségét diagnosztizálták.
– Nincs túl jó üzenete a nyilvánosságra került számoknak – reagált lapunknak a költségvetési tervekkel kapcsolatban Kovács Levente Koppány, a Magyar Rezidens Szövetség alelnöke. – Nem látjuk ugyanis, hogy ebből miként oldható meg az orvosok bérrendezése. Mindez növeli az orvosok elkeseredését, csorbul a hitük, mert hiába küzd az államtitkár, ha arra a kormányzat egésze nem reagál. Reméli, hogy a kormány meghallja az orvosok segélykiáltását, és nem hagyja a rendszert összeomlani.
–Mindez aggasztó, és megerősíti a kamarát abban, hogy mielőbb rádöbbentse a kormányt: mennyire nagy a baj – mondja Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Arra a kérdésre, hogy ennek érdekében pontosan mit kívánnak tenni, Éger azt felelte: ezen nincs mit ragozni, épp elég a baj amúgy is. Komplex megoldásra van szükség, és utalt minapi nyilatkozatára, miszerint ideje lenne újragondolni az egészségügy forrásteremtését. Javaslata szerint a mai tbjárulékok helyett fogyasztási adóként kellene beszedni az egészségügyi közkiadások forrását.
Lapunk az államtitkárságot is megkereste, egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, a számok ismeretében hogyan teljesülhet az államtitkár ciklus eleji ígérete, miszerint több pénz lesz, és a ciklus végéig a GDP 5,9 százalékára növelik az egészségügyre költhető összeget.
A válasza szerint: nincs baj. Mint írták: a Széll Kálmán Terv ismert, a kasszát érintő elvonásán túl 2012-ben az egészségügy működési költségvetése nem fog csökkeni. Sőt, jövőre 300 milliárd forintos uniós forrás érkezik az ágazatba, amit kiegészít az egészségügyi termékadóból várható összeg.
A baj csak az, hogy a költségvetési határozatban, az E-Alap bevételi oldalán mindez nem olvasható.
