Veszélyes üzem a vakáció
Csorog az izzadság, mind fülledtebb a levegő, hiába nyitva minden ablak, mind fullasztóbb a hőség. Az alig kétéves Dávidot mindez nem zavarja, tiszta erőből, lendületesen rohan a Péterfy Sándor utcai kórház Baleseti Központ Gyermek-traumatológiájának folyosóján, kezében a láthatatlan autó kormánya. Hangjából ítélve, ez az autó veszélybe került, mert élesen fékez, a vezető arcán ott a pánik, és amit az eddigiekből már sejteni is lehet, a kicsi a földre kerül. Aztán gyorsan fölugrik és kezdődik az egész elölről. Dávid anyja az előző éjszaka elvétett egy s-kanyart, a kocsijuk megpördült, végül az autó tetejére fordulva állt meg az árokban. A bent ülő Dávid testvéreivel - a három éves Dorkával, a hat éves Benjaminnal -, és az édesanyjával megúszta kisebb sérülésekkel, hasi zúzódásokkal.
„Még egy éjszakát kell a kórházban tölteniük, ha nincs baj, holnap hazamehetnek – mondja Kassai Tamás főorvos, aki szerint ezúttal az volt a szerencse, hogy valamennyien be voltak kötve, a kicsik pedig gyerekülésben utaztak. Ez lenne a természetes, de míg Ausztriában a gyerekkel utazók 88 százaléka, Svédországban 97 százaléka beköti a gyerekét az autóban Magyarországon tízből csak hárman teszik ezt.
Kassai Tamás osztályán most éppen telt ház van, a 15 betegre szabott osztályán huszonegy gyereket ápolnak. Ő sem nagyon érti a júliusi zsúfoltság okait, mert a gyermekbalesetek szezonja a tanév kezdete és vége körüli hetekben szokott lenni.
A közlekedés és a víz szedi a legtöbb gyermek áldozatot. Páll Gabriella az Országos Gyermekegészségügyi Intézet vezető főorvosa szerint 2009-ben 34 gyerek halt meg közúti szerencsétlenségben és 22 fulladt tóba, folyóba. Egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a kerti medencék is. A kerti medencék szaporodásával pedig egyre több az ilyen baleset. Páll Gabriella szerint növeli a veszélyt, hogy sok a tévhit a vízbefulladások körül. Az emberek általában úgy vélik, a fuldokló kiáltozik, zajt csap, ezzel szemben a kisgyerek alámerül a vízben és ijedtségében levegőt vesz, a tüdeje megtelik vízzel, és többé fel nem jön a felszínre. Azaz a víz még úgy is veszélyes, ha szülő 30 méteren belül van, de a szeme nincs a gyereken.
Évente átlagosan 24 ezer gyerek kerül baleset következtében kórházba. Az esetek közös jellemzője, hogy kis odafigyeléssel nagy többségük megelőzhető lett volna – állítja Kassai Tamás. Például, annak a villamos gázolta 13 éves lánynak, akinek bokatörését és agyrázkódás most kezelik, már biztosan megtanítható lett volna, hogy a nagy sárga jármű mellett illik körülnézni. Ki volt itt a felelős: a gyerek, a szülő, a villamosvezető – kérdi a főorvos.
– Nem tudni, mintahogyan a sajtóból is ismert fogyatékos kisgyerek történetéről sem lehet megmondani: ki vétett? Ő a lakótelepi lakásuk negyedik emeletéről, 12 méter magasról zuhant ki. Tüdősérüléssel, májszakadással hozták be. A gyerek vak és értelmi fogyatékos. A mama elaludt, a hőség miatt nyitva hagyta az ablakot, lenn egy játszótér, ahonnan jöttek a gyerekhangok, ezután indult el, mászott föl a párkányig és zuhant alá a kicsi. Itt, ki a felelős, a történtek akár gyerekbántalmazásként is értelmezhető, ma sem tudom, mit gondoljak, de abban biztos vagyok, hogy ennek a családnak több szociális segítségre lenne szüksége – vélekedi Kassai Tamás.
A kórterem sarkában lévő ágyról buksi, barna fejű fiú kíváncsiskodik, kezén óriáskötés. Amikor a főorvos arra kéri, mesélje el mi történt, összeszorítja száját, elhúzódik. Tomi saját házuk udvarán játék közben csapott bele egy üvegtáblába, elvágta a csuklójában a hajlító inakat, az idegeket, ereket. Most nem működik a keze, nem tud fogni, markolni, kapaszkodni. A közeli kórházban ugyan összevarrták a sérülés felett a bőrt, de aztán ide küldték. S ugyan Kassai Tamás elvben azt már megszervezte, hogy az idegek és az inak összevarrásához legyen specialista a műtőben, az operációra egyelőre mégsem kerülhet sor, nincs még itt a szülői beleegyező nyilatkozat. Az idő nagyon szorít, minél később kerül a fiú a műtőbe, úgy romlik az esélye a teljes gyógyulásra. A család alig harminc kilométerre, Pest környéki faluban él. Az anyát nem csak a pénzszűke akadályozza, van még három kisebb gyereke is, akiket nem hagyhat magukra. Délelőtt az osztályon dolgozó orvosok, nővérek azt nyomozták, hogy a faluban hol van működő fax, olyan, amivel lebonyolítható a szülői beleegyezés megszerzése. Délután lett, mire kiderült: talán a boltosé alkalmas lehet a célra. Így várhatóan másnap megoldódik a probléma. Kassai Tamás szerint nem ritka az „üveges” baleset, nagyon egyszerű lenne megelőzni egy védőfóliával, ahol pedig erre nem telik, ott pedig nagyobb szülői figyelemre lenne szükség.
Van azért a napnak egyéb sikere is: túl van a beavatkozáson a kerítésmászó kisfiú. Hassal esett a betonoszlopra. Megrepedt a lépe, a rutin eljárás szerint azt ilyenkor egyszerűen eltávolítják, ami viszont gyengíti a szervezet védekezőképességét. Ám megmenti is lehet csakhogy az egy éppen csődben lévő kórházban nem egyszerű. Létezik egy speciális háló, amivel ezt össze lehet fogni, a többit pedig rendezi a természet. A jelen esetben is ezt használták, ám a főorvos még nem tudja, mit szól a dologhoz a kórház a pénzügyekért felelős nem vezetője, csak az biztos, hogy a fiú egészséges felnőtté válhat.
A biztosító fizet, mint a katonatiszt
Tavaly mintegy 140 millió forintot fizetett ki a gyermekbalesti biztosítások piacvezető cége, a Generali-Providencia - tájékoztatta lapunknak Schaub Erika, a cég személybiztosítási üzletágának vezetője. Leggyakrabban a csontok törnek, de egyre nagyobb arányú az egyéb balesetből és betegségből eredő kórházi, műtéti költségekkel kapcsolatos kárigény megtérítése. A szakember elmondta: a Generali-Prividencia 700-, 1000-, 1200-, és 10 ezer forintos díjon kínál balesetbiztosítást, a szülők pedig egyre kevésbé az ár, mintsem a csomag tartalma alapján választanak. Az idei tanévben már a legolcsóbb 700 forintos balesetbiztosításnak is a része a kórházi kezelés, a műtéti térítés, a szülők költségeinek térítése, ha benn akar lenni a kórházban a gyermekével. De a csomag része a kullancscsípéssel járó költségek megtérítése is.
