A másfél tucat nyugdíjpénztár többsége az utolsó pillanatban, szerdán tett eleget ennek a kötelezettségének, ennél korábban – mint arról a Napi Gazdaság tegnap beszámolt – csupán hét kassza kérte vissza a pénzt. Utóbbiak elsősorban a kisebbek közül kerültek ki, míg a nagyobbaknál főleg a tagdíj-kiegészítések tisztázása lassította a folyamatot, különösen az olyan ügyfelek esetében, akik pénztárat váltottak. (Ezeket a pénzeket korábban nem kellett külön nyilvántartani, csak az egyéni számla végösszegében szerepeltek.)

A pénztárak a visszalépő tagi kifizetések elszámolásával olyan nagyságrendű feladatot kaptak, amely messze túlmutat a normál működés keretein – mondták lapunknak a Budapest Magánnyugdíjpénztárnál. Annak érdekében, hogy a meglehetősen összetett számítás pontos legyen, a kassza hetek óta ellenőrzi a kalkulációt. Különösen munkaigényes feladatot jelentett ez a korábban pénztárat váltó tagok esetében. A Budapest egyébként 2,5 milliárd forintot igényelt vissza az ÁKK-tól, s amint megkapja, nyolc munkanapon belül elküldi távozó ügyfeleinek az átlag 97 ezer forintot, majd öt napon belül elpostázza nekik az elszámolást is.

A nagyobb magánnyugdíjpénztáraknál azonban a folyamat hosszabb időt vesz igénybe. Az ING-től például azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kifizetésekkel kapcsolatban előzetesen minden partnerükkel, így az ÁKK-val, a Magyar Postával és a pénztár bankjával is többször egyeztettek az átutalások zökkenőmentes lebonyolítása érdekében, s ezek alapján úgy számolnak: az átutalásra váró öszszegek első része, mintegy 42 milliárd forint július 25-én érkezik meg a bankszámlájukra. (Az ING összesen 54,8 milliárd forintot igényelt vissza.) Miután az igényelt pénz az ÁKK-tól megérkezik, az utalásokat azonnal el tudják kezdeni, a több mint négyszázezer egykori tagmiatt azonban a teljes folyamat így is eltart augusztus 15-ig. Az OTP Magánnyugdíjpénztár is tegnap igényelte vissza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tagjai részére fizetendő reálhozam és tagdíj-kiegészítés fedezetét, összesen 56,8 milliárd forintot. Bár a jogszabályi rendelkezés lehetőséget biztosít a járandóságok egy összegben történő visszaigénylésére, az OTP azonban nem egyben, hanem a kifizetések ütemezésének megfelelően, szakaszosan kérte vissza a pénzt. A postával is egyeztetett, az optimális kifizetést lehetővé tévő menetrend szerint a tömeges kifizetések augusztus 1-jén indulnak és az augusztus végi határidőig teljesülnek – tájékoztatták lapunkat a pénztárnál. Az átlépők közül a nyilatkozók harmada egyébként postai úton, kétharmada bankszámlára, egy százaléka önkéntes pénztárba, míg a nyilatkozók 0,6 százaléka a társadalombiztosítási nyugdíjalapba kérte az őt megillető összeget.

Ám nem csak a nyugdíjkasszákon múlik, hogy az egykori ügyfelek mikor kaphatják meg a nekik járó öszszeget. A Magyar Postának összesen nagyjából másfél millió korábbi pénztártagot kell felkeresnie, ami már önmagában is jelentős logisztikai feladat, amit tovább nehezít, hogy az érintettek nevét, címét, a nekik járó pénz összegét másfél tucat pénztártól és még csak nem is egy időben kapja meg a társaság. A posta ezért feldolgozási kapacitáshoz igazította, hogy a pénztárak naponta mennyi feladást indíthatnak – taglétszámtól függően 5-40 ezret. Így aztán hiába kezdik meg a kisebb kasszák a kifizetéseket már a következő napokban, lesznek, akik csak hetek múlva kapják kézhez reálhozamukat.

Mindenesetre a törvényi előírás szerint augusztus végéig mindenkinek meg kell kapnia a neki járó pénzt. A postások lakcímre csak a 150 ezer forint alatti összegeket viszik ki, akinek ennél több jár, vagy éppen nincs otthon, amikor a kézbesítő becsönget, az egy értesítőt talál majd a postaládájában. (Meghatalmazott csak százezer forintig veheti át a címzett helyett.) Az értesítővel –a pénztári utalás időpontjától függetlenül – szeptember 16-ig lehet átvenni az összeget az illetékes postafiókban. Az addig fel nem vett pénzeket a Magyar Posta visszaküldi a magánynyugdíjpénztárnak, melyet az az állami nyugdíj-biztosítási alapnak továbbít.