Részvénycsata fideszes városok között
Siófok ugyanis Füred nemtetszése, tiltakozása ellenére is újra bővítette részesedését a társaságban. A déli parti város nem egészen három év alatt megkétszerezte tulajdonrészét, a napokban vásárolt részvények révén már csaknem negyven százalékos tulajdonosa a cégnek.
A Balatoni Hajózási Zrt.-t – mint arról már írtunk – 2008-ban kapta tulajdonba az államtól huszonkét, kikötővel rendelkező tóparti település. Ekkor a siófoki önkormányzatnak 20 százalékos tulajdonrésze volt a társaságban. Azóta viszont több tulajdonos önkormányzat is áruba bocsátotta részvényei egy részét, elsősorban azért, hogy hitel felvétele nélkül jusson bevételhez, fejlesztésre fordítható forráshoz. Siófok pedig eddig minden részvénycsomagra lecsapott. Előbb Balatonvilágostól, Fonyódtól, Badacsonytomajtól és Almáditól vett részvényeket összesen 313 millió forintért a város, majd az idén is folytatta a bevásárlást. Megvették Tihany eladásra kínált, mintegy 254 millió forintos részvénycsomagját, ezzel 32 százalékra emelkedett Siófok tulajdoni része az évente közel kétmilliárd forintos forgalmat bonyolító, huszonkilenc hajót, huszonkét kikötőt működtető társaságban.
S még ez sem volt elég: a közelmúltban Szántód kínált eladásra 122 millió forint értékben részvényt, s megint csak Siófok csapott le erre. Ráadásul két további üzletet is megkötöttek a napokban: Balatonszemestől és Balatonudvaritól is vett részvényt Siófok. Így pedig mintegy 39 százalékra nőtt a város tulajdonrésze. Ez a három újabb pakett mintegy 300 millió forintba került.
A jobboldali vezetésű Siófok töretlen vásárlási kedve azért is különös, mert Bóka István, Balatonfüred polgármestere (Fidesz) már az év elején nehezményezte a déli parti város térnyerését a cégben. Akkor úgy fogalmazott lapunknak a polgármester: nem tartaná szerencsésnek, ha felborulnának a jelenlegi tulajdonviszonyok, és bármely önkormányzat markáns többséghez jutna a hajózási társaságon belül. A két balatoni fideszes „erős ember” közötti vitát jelezte más is. A siófoki városháza egyik közleményében azt írták: „Balatonfüred azt kérte Siófoktól, hogy önként korlátozza a részvényvásárlást, ellenkező esetben maga is fontolóra veszi részvényeinek értékesítését.”
Mindezek dacára Siófoknak csak nőtt az étvágya, hiszen a februári pengeváltás után jutott hozzá a szántódi, szemesi és udvari részvényekhez. A történtek kapcsán kerestük Bóka Istvánt, ám többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült elérni őt. Balázs Árpád, Siófok polgármestere (Fidesz) szerint azonban nincs konfliktus a részvényvásárlások miatt. A korábbi szakmai viták óta – tette hozzá – többször leszögezték: nincs terveik között az, hogy többségi tulajdonosokká váljanak. Bár a polgármester szerint „nem várható az idén további részvénymozgás”, azért az nem zártható ki, hogy jövőre újra bevásárol Siófok. Amikor ugyanis az érintett önkormányzatok tulajdonba kapták a céget, vállalniuk kellett, hogy meghatározott időben tőkét emelnek a társaságban.
Eddig erre kétszer került sor, az utolsó tőkeemelés pedig 2012 októberében esedékes. Az összesen közel másfél milliárd forintos tőkeemelés azonban már több tulajdonost is nehéz helyzetbe hozhat. Erre utal az, hogy az érintett önkormányzatok a Balatoni Szövetségtől kérték: járjon el a nemzeti vagyonkezelőnél a tőkeemelés elhalasztása érdekében. Ha viszont nem kapnak haladékot, akkor több település is úgy dönthet: azért, hogy minél kisebb összeggel kelljen részt vennie a feltőkésítésben, inkább megválik részvényei egy részétől. Balázs Árpád pedig arra a kérdésünkre, hogy ebben a helyzetben vásárolnának-e, azt felelte: nem kizárt, de erre most még korai válaszolni.
A siófoki városvezető egyébként továbbra is két ok miatt tartja fontosnak a részvények felvásárlását. Egyfelől jó befektetésnek tartják ezt, másfelől pedig Siófok számára stratégiai cél az, hogy a társaság önkormányzati tulajdonban maradjon, s ne kerülhessenek a részvények a szabadpiacra.
A déli parti város vásárlási láza azért is érdekes, mert miközben az önkormányzatok zömének még a működési kiadásokra is alig futja, Siófok csak az idén közel 600 millió forintot költött részvényekre. Balázs Árpád ennek kapcsán közölte: ingatlanok értékesítéséből származó bevételből, valamint több átütemezhető fejlesztés – például a városháza felújításának – elhalasztása révén felszabaduló forrásból állják a részvények árát.
