Kétségtelen, hogy Gyöngyöspata az elmúlt hónapokban a Fidesz és a Jobbik összecsapásának színterévé, nagypolitikai presztízsküzdelemmé vált. A kormányzat különböző képviselői többször kinyilvánították, hogy elutasítják a rendteremtés jobbikos formáját. A karakteres állásfoglalások közé tartozik Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár márciusi közleménye.

Az államtitkár hangsúlyozta: a rendőrség minden törvényes eszközt megragad annak érdekében, hogy mind a bűnözést, mind az önbíráskodást megakadályozza. A jogállam saját, hatékony eszközeivel megvédi állampolgárait, és egyben mindent elkövet, hogy garantálja a becsületes emberek biztonságát. Valamint: „a rendőrség nem engedi, hogy félkatonai szervezetek kihívást intézzenek az állam kizárólagos joga ellen”.

A belügyminiszter felkérést kapott a miniszterelnöktől akcióterv kidolgozására, amivel a fenti kizárólagos jogot tovább erősítheti azokkal szemben, akik ezt „önös politikai érdekekből” megkérdőjelezik, ellene szervezkednek. Orbán Viktor kormányfő egyik nyilatkozatában kijelentette, hogy a Btk. szigorítása hosszú távon kezeli a Gyöngyöspatán kialakult (és az ahhoz hasonló) helyzeteket.

A gyöngyöspatai időközi választás azonban arról is tanúskodik, hogy az emberek egy részének bizalma súlyosan megrendült az állam iránt. Vona Gábor addig akarja ütni a vasat, amíg meleg. A pártelnök azzal érvel, hogy a pataiak a jobbikos gárdisták és polgárőrök jelenlétének ismeretében szavazták meg a Jobbik jelöltjét. Ezért okafogyottá vált az „egyenruhás bűnözés” kivizsgálására szolgáló parlamenti bizottság, helyette egy „cigány–magyar együttélést” vizsgáló testületet kellene létrehozni.

Juhász Oszkár közben azt állította, Balázs József, a térség fideszes országgyűlési képviselője telefonon megfenyegette, hogy Gyöngyöspata nem fog pályázati pénzeket nyerni a Jobbik vezetése alatt. A Fidesz politikusa visszautasította a fenyegetésről szóló jobbikos kijelentést.