Nincs szükség B tervre
- Sok kritika éri?
- Ha a Széll Kálmán Terv intézkedései által kiváltott visszhangra gondol, igen, sokféle vélemény hangzott el. Az intézkedéscsomagra szükség van, részben azért, hogy finanszírozható maradjon a rendszer, másrészt a hazai gyógyszerár-támogatási szisztéma talán Európa legbonyolultabb és legellentmondásosabb rendszere. A terv kijelölte az irányokat, a mi feladatunk azokat megvalósítani.
- Teljesíthető a Széll Kálmán Terv?
- Igen, a gyógyszerkasszát tartani fogjuk. Ez a feltétele, hogy az ellátórendszer más részei hozzájussanak 15 milliárd forint pluszforráshoz.
- Van B terve is, ha mégsem lenne meg így a kórházak számára a pénz?
- Nincs rá szükség, nem fordulhat elő, hogy az eredeti kormányzati tervek ne teljesüljenek.
- A Széll Kálmán Terv mennyivel apasztja a kasszát?
- A három évre szóló program nyomán – a táppénzkiadásokat érintő intézkedésekkel együtt – 130 milliárd forinttal költhet kevesebbet az egészségbiztosító. De ezt az összeget nem elvonják, az intézkedések célja az E-Alap hiányának mérséklése. Ez szükséges.
- Ez is forráskivonás, miközben a Fidesz épp az ellenkezőjét ígérte a választási kampányban…
- Az OEP végrehajtója és nem formálója az egészségpolitikának. A helyzet magyarázatához hozzátartozik, hogy a kormány elszánt a támogatási rendszer ésszerűsítésére, és az ismert gazdasági helyzet ezeket a folyamatokat felgyorsította. Most az egészségbiztosítási rendszer kiadásainak a felét az állam finanszírozza, és tartozik azzal a polgárainak, hogy takarékosan bánik a pénzükkel, mielőbb tiszta helyzetet teremt valamennyi közfinanszírozott területen. Ez történik pillanatnyilag az OEP-nél is. Az idén körülbelül 30 milliárddal költhetünk kevesebbet gyógyszerre és táppénzre, mint tavaly. Az első fél évben a gyógyszerkaszszában időarányosan 18 milliárd forinttal több lett a támogatási kiadás, mint lehetne. A jövő évben megtakarítandó 83 milliárd forintra szeptember végéig kell elkészülnie a részletes intézkedési tervnek.
- Mondana néhány példát, hogy még mi várhat a gyógyszerpiac szereplőire és benne a betegekre?
- Ilyen lesz az úgynevezett eredményalapú támogatási rendszer bevezetése. Az elmúlt években több olyan gyógyszer is volt a piacon, amely nem hozta a gyártója által ígért és a klinikai vizsgálatok alapján elvárható terápiás eredményeket. Ezért a nagyon drága és ritka betegségek csoportjában kezdeményezzük, hogy az első néhány kezelést a gyártó finanszírozza, és azt a biztosító csak akkor folytatná, ha gyógyul a beteg. Az ezen az elven alapuló másik módszer a meglévő, hosszan tartó betegségek terápiájának felülvizsgálatán alapulna. Ha például a csontritkulásra ható készítményektől azt várjuk, hogy mérsékeljék a csonttörések és az ezzel kapcsolatos kórházi kezelések számát, akkor egy vagy két év után ellenőrizni fogjuk, hogy az ilyen készítményt szedőknél ez hogyan alakult. Ha ez több lesz a tolerálhatónál, akkor az ebből adódó többletköltséget a cégnek kell majd fizetnie. Ennek a rendszernek a működtetését segítheti az betegregiszter. A kórházak ugyanis most is küldenek teljesítményelszámolást, de a finanszírozó ebből most csak azt tudja, hogy hány és milyen ellátást végeztek el. A jövőben viszont ezekben a csoportokban arról is tájékoztatni kell az egészségbiztosítót, hogy az adott beteg pontosan milyen készítményeket kapott, és annak nyomán miként változtak a laboreredményei vagy egyéb paraméterei. Így több információhoz juthatunk. Az ésszerűbb finanszírozás mellett ez a betegnek is jó, mert a korábbinál sokkal kontrolláltabb körülmények között gyógyulhat.
- Hogyan néz ez ki a gyakorlatban? A beteg személyes adatait összekötve vizsgálódhatnak majd a gyógyszercégek saját terápiájukat illetően a kezelési naplókban?
- Erről szó sincs. A gyógyszercégek a betegszintű adatokhoz semmilyen módon nem juthatnak hozzá. A beteg adatvédelme nem sérülhet. A gyógyszercégek kérésre összesített eredményeket kaphatnak a rendszerből, amiket aztán felhasználhatnak a további kutatásaikhoz. Ma az elszámolásokkal azt kapjuk meg a szolgáltatóktól, hogy volt laborvizsgálat, de azt már nem tudjuk, hogy pontosan milyen paraméterek voltak abban a laborleletben, és annak nyomán változott-e a terápia. Így azt sem tudjuk, mennyire volt hatásos, illetve voltak-e mellékhatásai például egy adott gyógyszer alkalmazásának.
- Hogyan teszik a feladatot vonzóvá az orvosoknak?
- Igen, valóban ez az egyik legnehezebb kérdés, mert mindezt tényleg úgy kell megoldani, hogy aközben az orvosok adminisztrációja semmiképpen nem növekedhet. A megvalósítás részleteiről most tárgyalunk a szakmai kollégiumok vezetőivel, akik támogatják ezt az elképzelést. Személy szerint abban bízom, hogy az ő segítségükkel a feladat végrehajtható lesz. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az új elszámolási szisztéma zökkenőmentes és a teljes alkalmazásához időre van szükség. Az orvosok nyitottak, tudják, hogy ez a rendszer külföldön is számos országban már hozott jó eredményeket.
- Abban megegyezhetünk, hogy nem könnyű a feladat, különösen most, amikor a kórházak is mind hangosabbak: a krónikus pénzhiány miatt műtők állnak le, az orvosok tömegesen fogják menekülőre. Ön szerint menynyire kell komolyan venni ezeket a vészjelzéseket?
- Nagyon, de azt is látni kell, hogy az ellátórendszer pénzügyi gondjait hoszszú távon a struktúraátalakítás oldhatja meg...
- …a Semmelweis Tervre gondol?
- Természetesen.
- Ha az el is kezdődne, az átalakításnak jövőre még biztosan nem lesz megtakarító hatása.
- A kórházak gazdálkodási gondjainak megoldása szakmapolitikai feladat. Az OEP az elvégzett ellátásokat finanszírozza.
