Nincs dráma a KDNP és a Fidesz között, az egyházügyi törvény rapid átírása az utolsó pillanatokban sem okozott klasszikus „koalíciós” konfliktust – ez derült ki Semjén Zsolt Hír TV-s szerepléséből. A KDNP elnöke a Péntek 8 című műsorban az egyházi törvény kapcsán azt érzékeltette, hogy a KDNP-n belül is voltak véleménykülönbségek, maga is úgy gondolta például, hogy talán jobb volna, ha a parlament döntene az egyházakról és nem bíróság. Az egyházügyi törvényen túllépve Semjén annak a véleményének adott hangot: ha vannak is viták a KDNP és a Fidesz között, az természetes, hiszen egy centrális erőtér politikai képviseletéről lehet beszélni, és így immár a kapukon belül képződnek le azok a véleménykülönbségek, konfliktusok, amelyek a társadalmi csoportok között megjelennek.

A Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán közötti konfliktus kapcsán is hasonló „levezetéssel” élt a KDNP elnöke. Semjén szerint egy dolog kifogásolható, ez pedig a sajtón keresztüli üzengetés. Ehelyett a frakcióülésen, házon belül kell az egyeztetéseket lefolytatni.

Ami az egyeztetést illeti; a kereszténydemokraták valamennyi „ellenszegülése”, abból fakadt, hogy a KDNP a rendkívüli bejelentésekről a sajtóval azonos időben értesült csak. Így volt ez tavaly nyáron az alkotmánybírójelöléssel, amikor Rubovszky György éppen nyilatkozott egy rádiónak arról, hogy Dienes-Ohm Egon a KDNP-jelölt, miközben Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő sajtónyilatkozatot tett arról, hogy Orbán Viktor Bihari Mihály mellett Stumpf Istvánt ajánlotta alkotmánybírának.

A kereszténydemokraták az első „sokk” után füstölögtek egy ideig, aztán szépen megszavazták Stumpf Istvánt, hol ott titkos voksolás volt. Azért is, mert a miniszterelnöktől határozott ígéretet kaptak rá, hogy Trócsányi László távozása után a KDNP-jelölt alkotmánybíró lesz. És igaz, meglehetős fáziskéséssel, de az „ötök” között néhány hete alkotmánybírónak választották a KDNP-favorit Dienes-Ohm Egont (így esett ki a volt adatvédelmi ombudsman, Péterfalvy Attila).

A 98 százalékos különadó érdekében hozott AB-hatáskörszűkítés miatt is ágáltak a kereszténydemokraták, mivel a Lázár János-féle javaslatról csak a bejelentés után értesültek (Semjén Zsolt akkor külföldön volt), de végül megszavazták, arra való hivatkozással, hogymódosult az eredeti verzió. És így tovább, sorolhatnánk: a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentése ellen Rubovszky György azzal tiltakozott, hogy ez diszkrimináció lenne, hiszen az ügyészekre nem vonatkozik. A protestálással éppen az ellenkezőjét érte el, hiszen a Fidesz végül az ügyészségi törvényt is módosította.

Mégis: a KDNP-s koalíciós fegyelem működött, ezt is megszavazták. A büntető-eljárási törvény esetén a 48 órás tilalom (amikor a terhelt nem találkozhat a védővel) verte ki a biztosítékot, szintén Rubovszky Györgynél, de ő ehhez hozzászokhatott már: a finomítások utáni zárószavazáson a KDNP is kötelességtudóan tette a dolgát.

Az egyházügyi törvénymódosítás megszavazásakor, amikor a nyári szünet előtti utolsó parlamenti ülésnapon háromszor kényszerült összeülni az alkotmányügyi bizottság Lázár János Fidesz-frakcióvezető szorgalmazására, a kereszténydemokraták ellenálltak, egészen addig amíg nem módosították (éjfél körül) a zárószavazás előtti fideszes módosítót. Annak ellenére is megszavazták a törvényt, hogy a KDNP-s Szászfalvi László államtitkár vezetésével összeállított 45-ös egyházi lista végül – Lázár János jóvoltából – „tizennégyesre” csökkent. Semjén Zsolt másnap a KDNP-s voksokat – ha nem is szó szerint – a frakciófegyelemmel indokolta. És azzal, hogy „a kritikus öt százalék miatt nem lehet kockáztatni a jobbító szándékot kifejező 95 százalékot”.

S hogy nincs „koalíciós” egyeztetés? Erre az a KDNP válasza, hogy részükről van, az egyházügyi törvényt illetően például Harrach Péter, Lukács Tamás, Varga László és Vejkey Imre mindenkivel – az egyházakkal és a Fidesszel is – egyeztett. Amikor e hét kedden a Fidesz–KDNP-frakciószövetség előtt Harrach Péter szóvá tette a miniszterelnöknek az egyeztetések hiányát, a kiszivárgott hírek szerint Orbán Viktor olyasmit mondott, hogy annyira megfeszített volt a napja, hogy már nem volt „életereje” hozzá. Azaz nem szándékossággal, hanem energiahiánnyal magyarázta a KDNP mellőzését.

Mindent összevetve: a kereszténydemokraták nem teljesen elégedettek, nem mondanák, hogy „ez a kereszténydemokraták éve”. De azt sem, hogy nem az. Ellensúlyozza ugyanis szerintük a fideszes „felülírásokat”, hogy a személyi kérdések frontján győztek: Hoffmann Rózsának hívják az oktatási államtitkárt, Dienes-Ohm Egon alkotmánybíró és a KDNP-s Salamon László lett (az alkotmánybírónak választott fideszes Balsai István helyett) a parlamenti főbizottság, az alkotmányügyi bizottság elnöke, noha a szintén fideszes Mátrai Mártának szánták eredetileg a posztot. De végül az egyházügyi „affér” miatt a KDNP felé gesztust tett a miniszterelnök.

„Zsarolás a sarkalatos törvények miatt? Ugyan, a zsarolás túl nagy szó. Nem zsarolunk, hanem vitatkozunk, tárgyalunk, használva az alkupozíciónkat”, mondta végül egy ismert kereszténydemokrata honatya.

Sikerlista, kudarcpontokkal

A KDNP a kormányzás első éves sikerlistájára írhatja, hogy Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel elégedett a miniszterelnök, a KDNP elnöke pedig elégedett azzal, hogy már több mint százezer határon túli kérte a magyar állampolgárságot. (A kereszténydemokraták meglátása szerint Semjén Zsolt, a párt elnöke, ha kellett, a diplomáciai kapcsolatok mellett az egyházi vonal segítségével simította el az éleződő konfliktusokat.) Emellett az Orbán-kormány hivatalos céljává vált a kereszténység hangsúlyozása, azt a „húsvéti” alaptörvény mint „nemzetmegtartó erőt” határozza meg. Az alkotmány rögzíti továbbá a Himnusz első sorát, valamint azt, hogy a házasság intézményét egy nő és egy férfi jelenti. Azzal, hogy a magzat életét a fogantatás pillanatától védelem illeti meg, szintén a KDNP diadalmaskodott. Az is eredmény a KDNP számára, hogy a kormány 2010-ben kötelezettséget vállalt a járadékkiegészítés bevezetésre, amely a katolikusoknak évi ötmilliárd forint többlettámogatást jelent. Az oktatás terén, ha sok is a nyílt vita, minden bizonnyal érvényesülhet az a KDNP-s elv, amely szerint „a tanítás szabadságát korlátozni kell”.

Ami kérdőjeles vagy kudarcos a KDNP számára: az üzletek vasárnapi nyitva tartása mellett tette le a voksot Orbán Viktor a Millenárison; az úgynevezett „melegkérdés” megosztja a frakciószövetséget, az EP-képviselő Szájer József üdvözölte a melegfelvonulás engedélyezését. S végül: a KDNP hiába követelte a Nemzeti Színházat vezető Alföldi Róbert menesztését, Szőcs Géza kulturális államtitkár ellenáll.

Szövetségesek