Keresztkérdés
„Kegyelmi kérvényt” írt a minap az államfőnek a bándi Csordás Endre. Azt kéri Schmitt Páltól, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) döntésével szemben mégis kaphasson szakhatósági engedélyt a bándi Essegvár romjainál található régi kálvária felújítása. Engedély nélkül ugyanis elvész az a 13,5 millió forintos uniós támogatás, amit a helyi Magtárskör Egyesület nyert el a munkálatokra.
A középkori Essegvár romja Bánd legfőbb turistacsalogató látványossága. A műemléki terület a helyi önkormányzat tulajdonában van, bármilyen átalakításához, külső megjelenését érintő változtatáshoz az örökségvédelmi hivatal engedélye szükséges. Így ahhoz is, hogy a magtárskör felújíthassa az 1933-ban épített bándi keresztutat, amely az elmúlt évtizedekben – egyetlen stáció kivételével – teljesen elpusztult.
Schindler László bándi polgármester szerint elsősorban éppen Csordás Endre és az általa vezetett magtárskör a felelősek azért, hogy a keresztút rekonstrukciójára az örökségvédelmi hivatal nem adott engedélyt. A KÖH ugyanis ahhoz a feltételhez kötötte a hozzájárulását, hogy a várromnál 2008-ban engedély nélkül felállított hatalmas kettős keresztet helyezzék át egy másik helyre, a magtárskör azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a szimbólum a jelenlegi helyén maradjon.
Schindler László szerint egyértelmű, hogy a dupla kereszt három évvel ezelőtti, engedély nélküli felállítása Csordás Endréhez köthető, ő azonban kérdésünkre azt mondta: a középkori Szent György kápolna helyére került kettős kereszt egy alkalmi közösség akaratából, több településen élők összefogásával jött létre. Azt viszont Csordás is elismeri: a felszentelt emlékmű megmaradásáért a magtárskörrel együtt hajlandó minden követ megmozgatni.
A bándi dupla kereszt története az elmúlt három évben bonyolult üggyé vált. Az örökségvédelmi hivatal – miután tudomást szerzett róla – kötelezte az önkormányzatot, hogy távolítsa el a várdombról az engedély nélkül odaépített emlékművet, és helyezze azt egy másik, „méltó helyszínre”. Az indoklás szerint „a kettős kereszt – míves kivitele ellenére – anyagában, megformálásában, jelenkori építészeti megfogalmazásában látványban idegen elem a műemléki együttesben”. A határozat egymillió forintos bírság kiszabását helyezte kilátásba, amennyiben a bándi önkormányzat nem helyezi át a dupla keresztet a várdombról. A fellebbezést a KÖH másodfokon elutasította, az ügy végül bíróságra került. A Veszprém Megyei Bíróság az idén áprilisban jóváhagyta az örökségvédelmi hivatal határozatát.
Az önkormányzat azonban ezek után sem nyúlt a kereszthez.
– Egy katolikus faluban óriási felháborodást keltene, ha az önkormányzat erőszakkal távolíttatna el egy felszentelt keresztet a helyéről – érvel Schindler László. – Nem tehetünkmást, megpróbáljuk meggyőzni a magtárskört, hogy saját maguk vigyék át egy másik helyre a kettős keresztet. Akadnak a faluban máshol is szép fekvésű önkormányzati ingatlanok.
Az általunk megkérdezett bándiakat megosztja a keresztügy. Azt mindenki elismeri, hogy a dupla kereszt igen míves kidolgozású, ám azt többen is megjegyezték: a jogszabályokat a jó szándékú civileknek is be kellene tartaniuk. Többen is erélytelennek tartják az önkormányzatot, amely még az egymillió forintos büntetést is hajlandó lenne bevállalni, csak hogy elkerülje a konfliktust a keresztállítókkal.
Csordás Endre – aki a Magtárskör Egyesület nevében védelmére kelt a kettős keresztnek – egészen más nézőpontból közelíti meg az ügyet. Szerinte az „igazság fontosabb a törvénynél”, a kettős kereszt hatósági eltávolíttatása „lehet, hogy törvényes, de etikátlan”. Schindler László szerint ez az érvelés a jogállamiság alapjait kérdőjelezi meg, hiszen így a vélt igazára hivatkozva bárki elszabotálhatná a jogerős hatósági határozatokat.
Mindenesetre a duplakeresztügynek az lett a következménye, hogy a magtárskör nem kapott engedélyt az örökségvédelmi hivataltól a bándi kálvária felújítására. Az engedélykérelmet a civil szervezet tavaly nyújtotta be, ám azt a KÖH első és másodfokon is elutasította. Az indoklás szerint csak abban az esetben állíthatják helyre a kálváriát, ha a dupla keresztet áthelyezik a várdombról, mivel „az engedély nélkül felállított kereszt legitimálása a műemlék ingatlan megjelenésében olyan eszmei zűrzavart jelentene, amely a hely jelentőségéhez nem méltó.” – Ez zsarolás – állítja Csordás Endre. – Az elutasítás indoklása szégyen, a hatóságot nem kötelezi a törvény arra, hogy így járjon el, a keresztút független a dupla kereszttől. A „rendhagyó kegyelmi kérvénnyel” az volt a célom, hogy felhívjam a figyelmet arra: a hatóság boszszúja miatt elveszítünk 13,5 millió forintos uniós támogatást.
Schindler Lászlónak felvetettük: a kettős kereszt ügyében a KÖH a jogerőssé vált határozat alapján nemcsak egymilliós bírsággal sújthatja a falut, de akár kényszerbontást is elrendelhet. A polgármester közölte, még mindig bízik abban, hogy erőszakos megoldás nélkül is le lehet zárni az ügyet. A részleteket nem fejtette ki.
Egyházi, világi jelkép
A kettős kereszt egyszerre egyházi és világi jelkép. Megjelenik egyebek mellett a Magyar Köztársaság címerében: a keresztény hagyomány szerint Szent István király apostoli királyságának jele, mivel első királyunk az apostolokhoz hasonlóan előzmények nélkül, a Szentszékkel együttműködve teremtette meg Magyarország egyházszervezetét.
A bizánci eredetű szimbólum idehaza elsőként III. Béla 1190 körül vert pénzein, majd IV. Béla pecsétjein jelentkezik, használata a középkorban a bizánci császárral való egyenrangúságot jelezte. A legújabb korban inkább világi-politikai szimbólumként használják a kettős keresztet, ami például a Jobbik hivatalos pártlogójának központi szimbóluma.
