Módosították a felmondott Alstom-szerződést
Így a fővárosi önkormányzat és az Alstom egybehangzóan úgy tekintenek a közgyűlés elé került megállapodásra, mint a 2006-ban kötött hatályos szerződés módosítására. A BKV vezérigazgatójára vár a feladat, hogy ezt az illetékes szervezetekkel –így például az uniós projekteket koordináló Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel – elfogadtassa. Az LMP viszont úgy vélte, hogy a versailles-i pergyőzelem után ennél előnyösebb feltételeket is kikényszeríthetett volna a város. A közgyűlés elé terjesztett megállapodás szerintük ismét a gyártót hozta jobb pozícióba. A szerződésben rögzített határnapok túlságosan távoliak ahhoz, hogy újabb nem teljesítés esetén új tendert írhasson ki a város az uniós támogatási határidő lejárta előtt.
Tarlós István főpolgármester szerint Budapest soha nem volt abban a helyzetben, hogy új szerződést kössön. De ő sem bizonyos abban, hogy az Alstom határidőre megszerzi a szükséges típusengedélyeket, így az utolsó percben „politikai biztosítékként” még beerőltettek egy új tender kiírását lehetővé tévő passzust a szerződésbe. Ennek realitásában azonban a városvezetők se hihetnek, hiszen György István hangsúlyozta, hogy az Alstommal való megegyezés másfél éves előnyt biztosít egy új pályázathoz képest. Tarlós pedig újfent kijelentette: a vita már nem a főváros és a cég, hanem a szállító és a hatóság közt dúl. Erre már Rogán Antal, Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere is felkapta a fejét: a városvezetés egyeztetett egyáltalán a szerződésmódosításról a kormánnyal? Tarlósmegnyugtatta: aminiszterelnök megbízottja mindvégig jelen volt a tárgyalásokon. Arról viszont aligha tehet a városvezetés, hogy Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter egyetlen január óta küldött levelükre sem válaszolt. Bízik ugyanakkor abban, hogy a tárcavezető nem képvisel Orbán Viktorral ellentétes álláspontot.
E szóváltástól függetlenül a Fővárosi Közgyűlés gyakorlatilag érdemi vita nélkül szavazta meg a 65 milliárdos Alstom-szerződés módosítását. A Jobbik teljes frakciója, illetve az LMP egyetlen jelen lévő képviselője tartózkodott. A Fidesz és az MSZP példa nélkül állómódon,mély egyetértésben támogatta az előterjesztést.
Az alaptétel nem változott. Így a főváros 247 millió euróért 110 automata kocsit vásárol az Alstomtól. Törölték viszont a sokat emlegetett vis maior klauzulát, amelynek értelmében a gyártó nem felelt a típusengedély megszerzésének elmulasztásából eredő károkért. Tíz százalékkal emelték a kötbér- és a felelősségi tételeket, öt százalékkal a jóteljesítési bankgarancia összegét, miközben ötven százalékról húszra csökkentették az előleg összegét. A Budapest Metropolis Consorcium – az Alstom magyar projektcége – vállalta, hogy a szerződés aláírásától számított 300 napon belül megszerzi a típusengedélyt a 2-esmetróvonal szerelvényeire, míg 548 nap alatt a 4-es metró kocsijaira, és az összes járművet leszállítja 750 napon belül. (Az Alstom először azért derogációt kér. Ha azt a megállapodás hatálybalépésétől számított 90 napon belül nem sikerül megszereznie, akkor új műszaki dokumentációt nyújt be az NKH-hoz.) A fenti ütemterv teljesülése esetén már 2014 első fél évében utasokat szállíthat a 4-es metró. A BKV igazgatótanácsa a közgyűléssel egy időben áldását adta a kontraktusra, így azt a jövő héten a BKV és az Alstom vezetője is aláírhatja.
De még így is nehéz megjósolni, hogymikor állhatnak forgalomba az új Metropolis-szerelvények. Az engedélyezésen túl is maradtak nyitott kérdések. A 4-es metrót és a francia szállítót a kezdetektől támadó Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szerint az új szerződéssel a BKV még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül, mint az előzővel. A megállapodásban ugyanis semmiféle garancia nincs arra, hogy a tesztelés során feltárt műszaki problémákat kijavítja a cég, mint ahogy arra sem, hogy a szállító garantálná az alkatrészellátást, méghozzá az előre maximált áron. A fővárosi közlekedés egészéért felelős cég vezetőjét – Vitézy Dávidot – „szállító” egyesület úgy véli, ezen biztosítékok hiányában a városvezetőknek kell vállalniuk a felelősséget a gyártó károkozásáért.