Az Eclipse Informatikai Rendszerház Rt. tulajdonosait és vezetőit tavaly márciusban látványos kommandós akció keretében vették őrizetbe a vám- és pénzügyőrség nyomozói, kétmilliárdos adócsalás és hétmilliárd forintot meghaladó pénzmosás gyanúsítottjaiként. Egyidejűleg kommandósok fedezete mellett a vámnyomozók házkutatást tartottak az Eclipse több partnerénél, valamint az akkor még a jelenlegi belügyminiszter Pintér Sándor tulajdonában lévő Civil Biztonsági Szolgálatnál, ahol irodákat bérelt az Eclipse.

Az Eclipse volt az eredetiségvizsgálatot támogató szoftverek beszállítója. 2009 végén a cég 4,95 milliárd forintos állami megrendelést kapott hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljáráson. Emiatt később hűtlen kezelés, gazdasági titok jogosulatlan megismerése és hivatali vissza élés miatt feljelentést tett (ismeretlen tettesek ellen) az eredetiségvizsgálatokat addig szervező, s a vizsgálatok lebonyolításához saját technológiát és szoftvert alkalmazó (az időközben végrehajtott jogszabály-módosításokkal azonban a piacról – úgy tűnik – véglegesen kiszorított) öt nagyvállalkozás. Szerintük ugyanis az Eclipse nem törvényes úton jutott a megbízáshoz, s akik ezt a szerződést az állam képviseletében aláírták, súlyos milliárdokat költöttek el közpénzekből feleslegesen, mivel az adott feladat ellátására számításaik szerint volt már akkor is olcsóbb megoldás.

Még ma is homály fedi, hogy végül is a vámőrség az ő feljelentésük alapján indított-e nyomozást az Eclipse ellen, vagy máshonnan kaptak információt. Annak idején az ügy kirobbantója címét egy ideig magának követelte a vámőrség, azt állítva, hogy a cég (összesen 11,4 milliárd forint értékben lebonyolított) gyanús átutalásai miatt 32 bejelentést kapott a pénzmosás elleni egységük. Később az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) is részt kért a sikerből – sejtetni engedték, hogy az „ő kezük is benne volt a cég lebuktatásában”. Az NBH számára azért volt különösen kínos az ügy, mert az Eclipse több nemzetbiztonsági védelem alatt álló céggel és intézménnyel állt kapcsolatban, ilyetén maga is az NBH egyfajta ellenőrzése alatt állt, vagy legalábbis a laikusok és a piac szereplői így gondolták.

Az Eclipse-ügy kezdetén hét személyt vettek őrizetbe és tartóztattak le, majd az ügyre lassan csend borult.

Aztán hirtelen előkerült egy lehallgatásról készült jelentés, amely Pintér Sándor lányának egyes telefonbeszélgetéseit tartalmazta, aki akkoriban az Eclipse alkalmazásában állt. Bár ma már talán inkább úgy kellene fogalmazni, hogy Pintér lányának állítólagos beszélgetéseit. A nyomozás során ugyanis komoly kétségek vetődtek fel a „lehallgatási anyagok hitelességét illetően”. A lehallgatás dokumentálása legalábbis erősen hiányos ahhoz, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen mondani, hogy minden szabályosan történt, s a lehallgatott beszélgetések bizonyítékként a bíróság előtt majd felhasználhatók lesznek. Csakhogy az Eclipse tulajdonosainak és vezetőinek letartóztatását részben ezekre a lehallgatási anyagokra alapozták.

Ezért folyik most büntetőeljárás már a nyomozás egykori, a vámőrségtől időközben nyugdíjazott irányítója ellen is. És könnyen meglehet, hogy nem ő lesz a legmagasabb rangú és beosztású személy, akinek beletörik a bicskája az Eclipse-ügybe, függetlenül attól, hogy az eljárás végén beigazolódik-e a cégvezetők és társaik milliárdos adócsalása vagy sem. Bizonyítékokat hamisítani, visszatartani, megváltozatni ugyanis bűncselekmény, akkor is, ha bűnössel, akkor is ha ártatlannal szemben követik el, legalábbis a ma hatályos Btk. szerint még az.

Információink szerint az Eclipseügyben felhasznált egyes lehallgatási anyagokon ténylegesen nem az hallható, ami a nyomozati iratokban olvasható. Az érintettek a háttérben egymást vádolják hamisítással. Nyilatkozni egyelőre senki nem akart. Az Eclipse-oldal szerint a vámőrség egyes vezetői igyekeztek volna bevágódni a 2010márciusábanmár a győzelem biztos tudatában kormányváltásra készülő Fidesz azon vezető politikusainál, akik nem sok könnyet hullajtottak volna, ha az „Eclipse-es fúkkal” együtt Pintér is belebukik az ügybe – akár személyes, akár lánya érintettsége miatt – és Orbán Viktor nem kérheti fel őt belügyminiszternek.

Pintér lett a belügyminiszter. Aztán a vámőrségnél megindult az eljárás az egykori gyanúsítókkal szemben – és sorra leszereltek, nyugdíjba vonultak az Eclipse-ügy azon szereplői, akik (az állítólagos lehallgatási anyagok alapján) tudni vélték, hogy az Eclispe ki mindenkinek „osztott pénzt”. Ők sem nyilatkoznak, ahogy a másik oldal sem. Névtelenséget kérve azonban többen azt állítják, hogy a lehallgatott beszélgetéseken valóban elhangzott minden, amit a jegyzőkönyvben rögzítettek. Később azonban „eltűntek a felvételek” és már a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lehallgatást végző munkatársai sem akartak emlékezni arra, hogy pontosan mit is rögzítettek.

Eiselt György kész menni

Felajánlotta a lemondását Eiselt György, a Belügyminisztérium napokban vesztegetéssel meggyanúsított helyettes államtitkára. Eiselt a gyanúsítás szerint 2009-ben a Nemzeti Közlekedési Hatóság főigazgatójaként egy luxusautót kapott egy pályázat későbbi nyertesétől. Eiselt ezt tagadja, mint ahogy tagadta korábban is, amikor még hivatalban volt a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál, ez a gyanú ugyanis már akkor is felvetődött vele szemben.

Akkor belső vizsgálat indult a hatóságnál, amely Eiselt nyilatkozatát elfogadva nem talált semmi törvénytelent a főigazgató működésében. Pintér Sándor az üggyel kapcsolatban azt mondta: tárcájának elemi érdeke, hogy a gyanú árnyéka se vetődjön rá. Azt azonban még nem tudni, elfogadta-e Eiselt lemondását.

Gyanús eredet