Az AB ítéletet mondott
Rendkívül súlyos mondatok ezek, pláne, ha egy alkotmánybírósági határozat indokolásában szerepelnek. Márpedig ott állnak, a Fidesz–KDNP-többségű Országgyűlés hatalomtechnikájára vonatkozó ítéletként. Az AB azonban többet nem tehetett: elutasította ugyanis – és most álljon itt a száraz megfogalmazás – az alkotmány módosításáról szóló 2010. évi CXIX. törvény közjogi érvénytelenségére vonatkozó indítványokat.
Egyszerűbben: a Lázár János és Balsai István fideszes képviselő által beterjesztett jogszabály az Alkotmánybíróság hatáskörét csökkentette úgy, hogy a költségvetésről, az adókról, a járulékokról és a vámokról szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag alapjog sérelmére hivatkozik. Az AB megállapította, hogy bár az egyéni képviselők által benyújtott alkotmánymódosítások az alaptörvényben lefektetett eljárási követelményeknek megfelelnek, de a demokratikus jogállamiság követelményét nem elégítik ki. A határozathoz Bragyova András, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményt fűzött –szerintük az AB-nek van hatásköre arra, hogy az alkotmánymódosítások alkotmányellenességét megállapítsa.
Gulyás Gergely, a Fidesz jogi szakpolitikusa lapunknak azt mondta: értik az AB megjegyzését, de úgy gondolják: ha egy képviselőnek van törvénykezdeményezési joga, akkor ez az alkotmánymódosító javaslatok megtételére is vonatkozik. Érdemes emlékeztetni arra is, hogy kedden, az „évértékelő” Fidesz–KDNP-frakciószövetségi ülésen Orbán Viktor miniszterelnök a képviselői törvényjavaslatokat kifejezetten „jónak és helyesnek” találta. Ezzel újból állást foglalt egy korábbi konfliktusban, amely Rogán Antal és Navracsics Tibor között alakult ki: Rogán az igazságügyi tárca tudta nélkül alkotmánymódosítást kezdeményezett Szalai Annamáriának, a médiahatóság elnökének a rendeletalkotási jogára vonatkozóan. Akkor Navracsics nyilvánosan is kritikai észrevételt tett – hiába.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke tegnap leszögezte: tiltakoznak „a Fidesz mindent és mindenkit semmibe vevő joggyakorlata ellen. Egyértelművé vált, hogy az emberek jogbiztonsága legalább olyan fontos és védelemre szoruló érték, mint a szociális, egzisztenciális biztonság”, közölte, hozzátéve: felajánlják a sérelmet szenvedetteknek az MSZP jogsegélyszolgálatát.
Lesz, aki igénybe vegye.
A közmédia elbocsátott dolgozói például. Tegnap az őket képviselő szakszervezetek a Magyar Rádió székháza előtt elhelyezett koporsóval jelképesen is eltemették a közszolgálati médiát. Mécsessel, virággal, fehér szalagos kitűzővel „gyászoltak”, de csak feleannyian – nagyjából háromszázan – jöttek el a Közszolgálati Szakszervezetek Tanácsának felhívására, mint ahány embert elbocsátottak.
Sokan azért nem mentek el, mert attól tartanak, rájuk is sor kerülhet a következő, őszi leépítéskor. Ott volt viszont több közéleti szereplő, valamint ellenzéki politikus, így az MSZP és az LMP vezetői. Szolidaritását fejezte ki a rádió épülete előtt több szakszervezet, köztük a Vasasok és az MSZOSZ. Támogatásáról biztosította a demonstrálókat a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, de a Rádiós Dolgozók Tanácsa elhatárolódott a demonstrációtól. A tüntetések folytatódnak: jövő szerdán ugyanitt nagygyűlést tartanak, a koporsót pedig jövő vasárnapig kint hagyják a rádió előtt.
